Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vártnál 0,1-0,2 százalékponttal alacsonyabb, 4,6 százalékos volt júliusban az év/év fogyasztói árindex - a mérséklődés azonban továbbra is elsősorban a hektikusan változó élelmiszerárak csökkenésének, illetve nem kis részben az állami „tv-adó" megszüntetésének volt köszönhető. Sajnos mindkét tényező egyedi, az alapvető inflációs tendencián kívül eső volt, ezért különösebb optimizmusra nem adnak okot.
A szintén nyilvánosságra hozott - a volatilis élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó - maginfláció értéke ugyanebben az időszakban 5,6 százalék volt (az előző havi 5,7 százalékkal szemben), ami viszonylag jól mutatja, hogy a szerencsefaktoroktól megtisztított inflációs szint merre is tartózkodhat. Mivel a piaci szereplők nagy része hasonló adatokat várt, a 16 éves távlatban rekordalacsony év/év árindex érdekes módon nem áremelkedést, hanem árcsökkenést indított el az állampapírpiacon.
A piaci folyamatokat az is negatívan befolyásolta, hogy keddel kezdődően a diszkontkincstárjegy-aukciók sorra kiábrándító eredményeket hoztak: a három hónapos papír maximális hozama 9,6 százalék (az előző maximuma 9,46 százalék volt), a félévesé 9,79 (az előző adat 9,53), az évesé pedig 9,92 százalék (korábban 9,67 százalék).
A rövid papírok iránti kereslet hiánya részben magyarázható az augusztusi uborkaszezonnal is, illetve az e héten lejáró, korábban kibocsátott papírok kis mennyiségével (a múlt héten elnyert papírokat ma kell kifizetni). Valószínűbb azonban, hogy a piacon ismét hangulatváltozásnak lehetünk tanúi.
E hangulatváltozás legfőbb okozója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetett, amelynek döntéshozói már a két héttel ezelőtti monetáris ülést követő közleményben is aggodalmukat fejezték ki a következő másfél év inflációs tendenciáinak kockázatai miatt. A múlt héten a negyedévente megjelenő, Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványból ezeket a nézeteket részletesebben is megismerhette a publikum.
A jegybank jelenlegi előrejelzéseit a Fordulat a gazdaságpolitikában című középtávú kormányzati gazdasági program célszámait figyelembe véve alakította ki. A jelentés legfőbb konklúziója szerint komoly az esély - elsősorban a bérek és a kereslet oldaláról - arra, hogy az infláció a kívánt pályánál magasabb szintre kúszik, ami monetáris szigorítást von maga után.
A jegybanki modellek szerint például a bérek egy százalékpontos plusz emelkedése az inflációt egy év alatt 0,24 százalékponttal emelné meg, amit csak 4-5 forintos euróárfolyam-csökkenés tudna ellensúlyozni. Ha figyelembe vesszük, hogy a forint-euró kurzus jelenleg a 245-ös szint közelében tartózkodik, a lebegtetési sáv erősebbik oldala pedig 234,69-on van, kiderül, hogy pusztán a forint erősítésével a jelenlegi árfolyamrendszerben az MNB csak korlátozottan tudja ellensúlyozni a nem kívánt fejleményeket. (A kamatpolitikának a keresletre gyakorolt közvetlen hatása Magyarországon még gyenge.) A gazdaságpolitikai céloktól való extrém eltérés ennek megfelelően akár a jelenlegi lebegtetési sáv kiszélesítésének, illetve teljes eltörlésének a valószínűségét is növeli. Ezek után a befektetőknek kell dönteniük: ha bíznak a gazdaságpolitika pontos megvalósításában, akkor 3-5 éves kötvényeket érdemes vásárolni. Ellenkező esetben viszont egy rövid futamidőre görgetett rövid (eladási) európozíció lenne talán a legjobb ajánlat...
Kishonti László
