Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A május végi 860 milliárd forintos csúcspontról július végéig–augusztus elejéig 830 milliárd forint környékére csökkent a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapokban levő tőke összértéke. A befektetők bő két hónap alatt, június elejétől mintegy 23 milliárd forintot vettek ki az alapokból, a csökkenés többi része az értékpapír-árfolyamok kedvezőtlen változásának eredménye.
Szinte mindegyik alapfajtánál a veszteséges működés volt a jellemző az utolsó, augusztus 7-ig eltelt három hónap során (lásd táblázatunkat a 14. oldalon). A kötvényalapokat a kedvezőtlen makrogazdasági adatok és a jegybanki kamatemelés tépázták meg, a MAX államkötvényindex például 0,6 százalékkal csökkent. Ezen alapok hozamának egyszerű számtani átlaga éppen nulla, egyébként az egyes konstrukciók teljesítménye évi hét százalék és mínusz hat százalék között szóródik.
A jobb eredmények részben olyan alapoknak köszönhetőek, amelyek kötvényalapnak nevezik ugyan magukat, de a gyakorlatban követett óvatos, a rövid futamidejű papírokra koncentráló befektetési politikájuk inkább a pénzpiaci alapokhoz teszi őket hasonlatossá. (OTP Optima, Budapest Állampapír). A pénzpiaci alapok nagy része – nem véletlenül számítanak a legbiztonságosabb befektetési formának – szépen megúszta a vészt, bár háromhavi éves hozamuk nem túl szívderítő, nagyrészt évi 5–7 százalék között mozog. Az alapokban levő tőke csökkenését egyébként zömmel a kötvényalapokból kivont tőke okozta, kisebb értékben azonban a pénzpiaci alapokkal is hasonló történt.
Megjegyzendő, hogy akik most fektetnek például pénzpiaci alapba, azok már az új, magasabb állampapírhozamok (vagyis alacsonyabb árfolyamok) mellett tehetik meg azt. Így – legalábbis a következő pár hónapra – évi 9 százalékhoz közeli hozamra számíthatnak, még az alapok költségeinek levonása után is. A kötvényalapoknál már nehezebben számítható ki a dolog, de ha nem emelkedik tovább a jegybanki alapkamat és az általános piaci hozamszint, ezeknél is jók a kilátások.
Ami a részvényalapokat illeti, különösen a nemzetközi porondon aktív konstrukciók szenvedték meg a többéves mélypontok közelében is járó árfolyamokat. Némelyik alap három hónap alatt közel negyedét elvesztette a tőkéjének emiatt, vagyis az éves szintű hozam a mínusz száz százalékhoz közelít, pozitív eredményt egyik sem tudott felmutatni.
Ehhez képest a befektetők kitartását és bölcs anticiklikus viselkedését dicséri, hogy június eleje óta a hazai részvényalapokba közel 1 milliárd, a nemzetköziekbe pedig majdnem 2 milliárd forint friss tőkét helyeztek el. (Mikor vegyünk, ha nem most, amikor olcsó, gondolhatjuk.) Erősen megnőtt egyébként a piacok volatilitása is, vagyis az árfolyamok ingadozása, táblázatunkban a hozamszórás értékei mostanában körülbelül másfélszeresükre emelkedtek az év első hónapjaiban megszokotthoz képest.
A hazai és a külföldi részvényalapok jó ideje körülbelül egyformán népszerűek hazánkban, mindkét faja össztőkéje 30 milliárd forint körül jár. A befektetési politikában és így az elért hozamban egyaránt a részvény- és kötvényalapok között elhelyezkedő, mindössze 10 milliárd forint körüli összeget kezelő vegyes alapok gyakorlatilag stagnálnak.
A jövő nagy reménységeinek most is a hazai nyílt végű ingatlanalapok tűnnek. Tőkéjük a tavaly év végi 4 milliárd forintról mára 7,3 milliárdra emelkedett, hozamuk rendszerint jelentősen meghaladja az állampapírhozamokat. (Az átlagot ugyan rontja az Első Hazai Lakásalap, ám az nem egy igazi, piaci viszonyok között működő konstrukció.) A gyakorlatilag kétszereplős piacon az Európa és a Reálszisztéma ingatlanalapok rendszerint évi 10–15 százalék közötti hozamokat érnek el. Nagy lökést kaphat ez a piac, ha a terveknek megfelelően az OTP is kijön termékével. (A külföldi piacokra koncentráló, nálunk egyelőre egyedülálló K&H Ingatlanpiaci Alap egyelőre bő 400 millió forintot kezel.)
E. J.
