A hazai részvényekbe fektető nyílt végű alapok összes tőkéje - amennyiben az adatokat a tőzsdei árfolyamok változásának hatásától megtisztítjuk - április 8-án érte el mélypontját, azóta szerényen emelkedik. A befektetők ettől kezdve mintegy 1,3 milliárd forintot helyeztek el ezekben a konstrukciókban. Az azóta eltelt idő meglehetősen csekély, nem tudni, valóban tartós trendfordulóról van-e szó, de ha igen, az egy mintegy kétéves csökkenő trend végét jelentheti. Ezen alapok tőkéje ugyanis 2000 áprilisa óta lényegében csökken (Befektető, 2002. február 25., 13. oldal).
A grafikonunkon március elején látható hirtelen megugrást ugyanis nem piaci folyamatok okozták, az az OTP Quality hazai és az OTP Platina nemzetközi részvényalapnak köszönhető. A piacon terjedő hírek szerint ezekbe az alapokba a bankcsoport által kezelt egyéb (valószínűleg nyugdíjpénztári) vagyon egy részét csoportosíthatták át egyik napról a másikra. A nemzetközi részvényalapok tőkéje egyébként már korábban, az év eleje táján lassú emelkedésnek indult, és ez a folyamat ma is tart.
Töretlen ugyanakkor a kötvényalapok, köztük a már 400 milliárd forint felett járó OTP Optima népszerűsége, elsősorban ezeknek köszönhető, hogy a nyílt végű alapok össztőkéje mára megközelíti a 850 milliárd forintot (tavaly év végén még csak 688 milliárd forint volt). Hasonlóan emelkedik a még alacsonyabb kockázatú pénzpiaci alapok vagyona is. A hazai vegyes konstrukciók (amelyek átlagosan 10-50 százalék közötti részvényhányaddal dolgoznak) inkább stagnálnak, bár némi növekedés itt is megfigyelhető a választások első fordulója után.
A forint erősödése miatt siralmas hozamokat produkáló nemzetközi kötvényalapok tőkéje viszont a választások első fordulója előtt nőtt meg kissé, feltehetően a forint - a politikai bizonytalanságok közepette bekövetkező - gyengülésétől tartó befektetők tevékenységének hatására. Folyamatosan nő a nyílt végű ingatlanalapokban kezelt pénzek értéke is, bár ez a piac egyelőre lényegében kétszereplős.
E. J.
