Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) számításai szerint öt olyan részvény van, amelyek az első negyedév forgalmi adatai alapján a hazai parketten megfelelő likviditással rendelkezőnek minősülnek: a Mol, a Matáv, az OTP, a Richter és az Egis. Az új tőkepiaci törvény ugyanis egyrészt lazább befektetési szabályokat ír elő a hazai befektetési alapok esetében, másrészt 276. paragrafusában bevezet egy új kategóriát, a „megfelelő likviditással rendelkező" értékpapírokét. Ebbe azok a részvények és vállalati kötvények tartoznak, amelyek napi átlagos forgalma a legutóbbi naptári negyedévben elérte a százmillió forintot.
Az ilyen részvényekbe a nyílt végű alapok mindenkori vagyonuk 15 százalékát is befektethetik (azzal a további megkötéssel, hogy a 10 százalék feletti arányban vásárolt különböző részvények összértéke nem lehet magasabb a tőke 40 százalékánál). A többi, kevésbé likvid, de szintén tőzsdei részvénybe egyenként csak a tőke 10-10 százaléka kerülhet, igaz, ez is jóval lazább szabály, mint a korábbi 5 százalékos korlát.
A fenti öt papír vásárlása hosszabb távon nyilván még inkább növeli azok likviditását, azaz a szabály miatt a likvidek még likvidebbek lehetnek. Látványos felfutás ugyanakkor ettől az előírástól nem várható, mert a hazai befektetési alapok súlya a piacon nagyon csekély, a 3000 milliárd forint körüli tőzsdei kapitalizációnak csak néhány ezrelékét, az MNB január végi adatai szerint 20 milliárd forintot tartanak tőzsdei részvényekben. (Legnagyobb a BÉT-en a külföldiek súlya, tavaly év végén 2077 milliárd forintnyi tőzsdei papírjuk volt.) Számos alap kezelési szabályzatát is még módosítani kell ahhoz, hogy a törvényi változásokat átvezessék bennük, és az új lehetőségeket igénybe vehessék.
A zárt végű értékpapíralapok befektetéseire még lazább törvényi korlátok vonatkoznak januártól, mint a nyílt végűekre. Saját tőkéjük akár 20 százalékát is befektethetik egyetlen, megfelelően likvidnek minősülő részvénybe. Az ilyen, 10 százalék feletti arányú részvénybefektetések összértéke pedig nem csak 40, hanem 60 százalék is lehet. Egy-egy, tőzsdén nem jegyzett papírba 2 helyett 10 százalékot fektethetnek, és az ilyen befektetések maximális összértéke 10 helyett 30 százalék. Zárt végű értékpapíralapból ugyanakkor jelenleg egyetlen egy sem működik Magyarországon.
Eidenpenz József
