Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybanki kötvény kivételével – amelyet mostanában minden héten 10 milliárd forint névértékben bocsát ki az MNB – valamennyi múlt heti állampapír-aukción többet kaptak a befektetők, mint ahogy arra az eredeti felajánlás alapján számíthattak. Természetesen ennek az az oka, hogy megfelelő kereslet volt a papírok iránt, és ami ennél is fontosabb, olyan áron, amely nagyjából megfelelt az aktuális másodpiaci hozamszintnek.
Mennyiségét tekintve a túlkereslet tulajdonképpen a megszokott mértékű volt, kivétel ez alól a 2007/D, ahol az eredetileg felkínált 24 milliárd forint névértékű papírral szemben közel 74 milliárdos igény jelentkezett. Ez lehet az oka annak, hogy – bár az ÁKK minden aukción mennyiséget emelt – legnagyobb mértékben ennél a papírnál tette, harmadával többet dobott piacra a tervezettnél. (A másik kötvénynél hatodrészt tett ki az emelés, míg a három hónapos diszkontkincstárjegynél ennél is szerényebb mértékű volt.)
Ami a kötvények aukciós hozamát illeti, azok a mennyiség megemelése ellenére gyakorlatilag megegyeztek az aukció előtt kialakult másodpiaci értékekkel: az átlag a hároméves papírnál (2005/G) 7,88 százalék, míg az ötévesnél 7,41 százalék volt. Mindkét kötvény aukciójánál megfigyelhető, hogy a ki nem elégített keresletet a nagyobb tételben vásárolni kívánók (pontosabban a nagyobb tételre olcsón spekulálók) jelentették. Míg ugyanis az összes benyújtott ajánlat forintértékének a 64, illetve 43 százalékát elégítették ki, az ajánlatok darabszámát tekintve ugyanez a szám 86, illetve 77 százalék. Tehát többnyire a kisebb tételt igénylők pályáztak alacsonyabb hozamszinten, s kapták meg a papírokat.
A diszkontkincstárjegy esetében – nem tudható persze, hogy ez a mennyiség 22-ről 25 milliárd forintra emelésével milyen szorosan függ össze – érezhetően magasabb hozamszint alakult ki, mint az előző nap tartott, kisebb volumenű jegybanki kötvényaukción. Ott 8,3 százalék volt a maximális hozam, míg az ÁKK papírja esetében 8,34 százalék volt az átlag s 8,38 a maximum. Ennél a futamidőnél a maximális hozamok közötti nyolc bázispontos eltérés már számottevőnek számít. Érdekesség, hogy a másodpiaci referenciahozamokban nem volt megfigyelhető ilyen mértékű eltolódás, bár a hét közepén pár ponttal emelkedett az érték. A jegybanki és a kincstári aukció hozamszintje közötti különbség talán inkább annak volt betudható, hogy hétfőn ült össze a jegybank monetáris tanácsa, amely dönteni hivatott egy esetleges alapkamat-változtatásról.
Bár az előzetes többségi vélemény a kamatszint változatlanul hagyása mellett volt – s így is történt –, akadt, aki kamatcsökkentésre számított. S hogy nem is kevesen lehettek ilyenek, azt mutatják az aukciós eredmények: míg a döntés előtt (hétfőn a jegybanki kötvényre) sokan bátrabban – alacsonyabb hozamszinten – pályáztak némi profit reményében, a döntés ismeretében kedden a diszkontkincstárjegyre pályázók már sokkal inkább árérzékenynek bizonyultak.
Ami a jegybanki alapkamatot illeti (amely a kéthetes betéti kamat is egyben), az most 8,5 százalékos mértékével teljesen ráillik az állampapír-piaci hozamok inverz görbéjére: magasabb, mint a három hónapos papír hozamszintje, de nem sokkal. Ilyen körülmények között – figyelembe véve, hogy a jegybank mostanság inkább követi a piacot, s nem a befolyásolására törekszik – teljesen indokolt a kamatszint változatlanul hagyása. Ugyancsak ezt támasztja alá, hogy kéthetes betétbe a múlt héten kevesebb mint feleannyi pénzt helyeztek el, mint amennyi felszabadult, az állomány tehát csökkent.
Ádám Zsigmond
