Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Március eleje óta az irányadó német tízéves államkötvény hozama 5-ről 5,2 százalék közelébe emelkedett. Ugyanezen időszak alatt a hasonló futamidejű magyar papír hozama „csupán" 0,08 százalékponttal lett magasabb, ami azt is jelentheti, hogy a hosszú futamidejű hazai kötvények vonzereje - a külföldiek számára - mérséklődött.
Ha mindehhez hozzávesszük, hogy eközben a forint árfolyama is folyamatosan esik (már csak 10,5-11 százalékkal van a jegybanki középárfolyam felett), nem csoda, hogy a múlt héten nyilvánosságra hozott 6,2 százalékos inflációs mutató - amely 15 éves mélypontot mutat - sem tudta megfordítani a piaci tendenciát. A vártnak egyébként éppen megfelelő fogyasztói árindex csak a rövid papírokban hozott egy kis élénkülést, hozamuk átlagosan 5 bázisponttal mérséklődött, jelezve, hogy a piaci szereplők a közeljövőben még el tudnak képzelni egy 0,25 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést.
Az adat azért sem tudta felrázni a kedélyeket, mert mindenki tudja, hogy a jelenlegi látványos inflációcsökkenés a tavalyi magas bázisadatok kiesésének következménye, s a mérséklődés várhatóan a második félévben lelassul-megszakad. A rövid távú kilátásokra az olajárak elmúlt havi, közel 20 százalékos áremelkedése szintén sötét árnyékot vet.
A negatív külföldi állampapír-piaci folyamatok és az olajár-emelkedés közös gyökere azonban (az Irak elleni háború esélyei mellett) egy alapvetően pozitív fejlemény: a legfrissebb adatok szerint a tavalyi év második felére jellemző minirecesszió, úgy tűnik, véget ért, a jelentős jegybanki kamatmérséklések ideje úgyszintén. Ez azt jelenti, hogy a tavaly egyébként történelmi mélypontokon lévő hosszú futamidejű kötvényhozamok további csökkenése nem várható. Sőt, a gazdasági növekedés stabilizálódásával a vezető jegybankok várhatóan emelni fogják irányadó kamataikat, mivel a bővülő kereslet előbb-utóbb inflációt felhajtó tényezővé válhat.
A különösen hatékony kötvénypiacokon a szereplők általában jó egy-két évvel előre gondolkoznak. Ez a törekvés most már nálunk sem számít igazán meglepőnek, figyelembe véve a leghosszabb papírok 2013-as, illetve 2017-es lejáratát. A mostani hozamemelkedés tehát már a 2002 végére, illetve 2003-ra várható nemzetközi kamatemelések előszele.
Mivel a magyar kötvénypiacon a külföldi befektetők már 1184 milliárd forintos, több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkeznek, felelőtlenség volna azt gondolni, hogy kivonhatjuk magunkat a nemzetközi tendenciák hatása alól. Sőt, az elmúlt hetek „visszafogott" hozamemelkedését, illetve a választásokkal kapcsolatos, rövid távon mindenképpen jelen levő kockázatokat figyelembe véve a helyzet rosszabbodására is meglehetősen nagy az esély.
Kishonti László
