Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szeptember végi 624 milliárd forintról december végére 10 százalékkal, 688, majd február 20-ig újabb 13 százalékkal, 769 milliárd forintra emelkedett a hazai nyílt végű (és nyilvános kibocsátású) befektetési alapok össztőkéje, tehát már meghaladja a 3 milliárd eurót is. A növekedés kizárólag a szinte kockázatmentes kötvényalapoknak és a még biztonságosabb pénzpiaci alapoknak köszönhető. Ha az adatokat a befektetési jegyek árfolyamváltozásától megtisztítjuk, januárban és februárban 20-áig 72 milliárd forintos volt a tőkebeáramlás, ebből 70 milliárd forintot ebben a két alapfajtában helyeztek el.
A folyamat tavaly november elején-közepén gyorsult fel, és oka - a megtakarítások általános bővülésén kívül - feltehetően a kisbefektetők ismert „eseménykövető" magatartásában is rejlik. (Az MNB adatai szerint a befektetési jegyek mintegy 80 százaléka hagyományosan a háztartások tulajdonában van.)
Tavaly október végén ugyanis az állampapír-piaci hozamesés hatására a kötvényalapok hozama erősen megugrott. Amint grafikonunkon látható, az irányadó MAX államkötvényindex éves hozama például október végén a 10 százalék körüli korábbi értékről 13,5 százalékra emelkedett, sőt időnként a 15 százalékot is elérte. (A befektetési alapok hozamairól lásd táblázatunkat a 16. oldalon.)
Nagyon valószínű, hogy a folyamat némileg gerjesztette is önmagát, az alapokba kerülő tízmilliárdok az állampapírpiacra áramolva erősen hozzájárulhattak az újabb és újabb hozamcsökkenési hullámokhoz. (A másik, talán még fontosabb tényező a külföldiek szereplése, hiszen az ő kezükben levő állampapír-állomány december végétől február 19-ig 123 milliárd forinttal nőtt.)
A kötvényalapok vagyonnövekedése értékben most is elsősorban az OTP Optimának köszönhető, de a többi konstrukció is kivette belőle a részét. Az Optima százalékban ezúttal kissé el is maradt a piaci átlagtól, az idén „csak" mintegy 9 százalékkal, 30 milliárd forinttal nőtt a benne kezelt tőke értéke, de mára így is 390 milliárd forint körül jár.
Növekedett még valamelyest az eleve jóval kisebb tőkével gazdálkodó nemzetközi részvényalapok, az ingatlanalapok és a vegyes alapok tőkéje is, a hazai részvényekbe fektető alapok kálváriája azonban nem látszik véget érni. A szeptember végétől érzékelhető részvénypiaci hossz, amelynek során a BUX index 6000 pont környékéről mára 8000 pont tájékára, azaz mintegy 33 százalékkal emelkedett, egyáltalán nem befolyásolta a befektetőket, a kockázatos konstrukciókból változatlanul tőkét vontak ki. Ezek össztőkéje a pénzkiáramlás miatt - az emelkedő részvényárfolyamok mellett is - jobbára stagnált, ma 20,5 milliárd forint, csak körülbelül egymilliárddal több, mint szeptember végén. Amint az grafikonunkon látható, az utóbbi két hónapban talán lassult valamelyest ez a folyamat, de megtorpanásnak nincsen nyoma.
Százalékban egyébként a legnagyobb növekedést a nyílt végű ingatlanalapok könyvelhették el, tőkéjük a 2000. végi 1,2 milliárd forintról mára csaknem 5 milliárd forintra emelkedett. Igaz, a piacon egyelőre csak két szereplő versenyez egymással és a másféle megtakarítási lehetőségekkel.
E. J.
