Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A januári év/év infláció 6,6 százalékra csökkent az előző havi 6,8 százalékos értékről. Ez magasabb volt, mint a magyar elemzők által prognosztizált 6,3-6,4 százalékos érték (amely valószínűleg már az árakba is jelentős mértékben beépült), így összességében az információ kisebb csalódást okozott. Ennek megfelelően péntek reggel a kötvénypiac néhány bázispontos (századszázalékpontos) hozamemelkedést mutatott, elsősorban a hosszabb papírok körében. Ha a hét egészét vesszük figyelembe, az összkép még így is pozitív, az állampapírok a hozamgörbe egészén 10-15 pontos hozamcsökkenést mutattak.
Az elmúlt napok optimista tendenciájának kialakulásában több tényező is szerepet játszott. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a szereplők az inflációs adatok után közvetlenül újabb jegybanki kamatcsökkentésre számítottak. Ennek valószínűségét tovább növelte, hogy a forint az elmúlt hetekben folyamatosan erős volt az euróval szemben.
A befektetők vételi érdeklődését az is erősítette, hogy a héten jelentős mennyiségű (126 milliárd forint összértékű) lejáró állampapír ellenértékét kellett újrabefektetni, ami elsősorban az éven belüli állampapírok piacára hatott kedvezően.
A végső lökést azonban Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki megjegyzése adta meg a piacnak, amely szerint a forint árfolyama a következő időszakban évente átlagosan 5 százalékkal erősödhet. A kijelentés azért volt különösen izgalmas, mert a jelenlegi árfolyamrendszerben a forint már csak 3 százalékos erősödésre lett volna képes, hiszen a plusz-mínusz 15 százalékos lebegtetési sávban a középárfolyam felett 12 százalékkal foglalt helyet. A kormányfő szavai tehát azt is jelenthetik, hogy a lebegtetési sáv hamarosan, akár egy éven belül megszűnhet, esetleg a sávközepet el fogják tolni (felértékelik a forintot).
A forint további, zabolátlan erősödésének lehetőségére azonnal reagáltak a befektetők. Az árfolyam újabb egy százalékponttal, 13 százalékra távolodott el a sávközéptől, vészesen megközelítve a 15 százalékos intervenciós pontot. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy jogos lenne-e a forint további rövid távú, jelentős erősödése a sáv eltörlése vagy szélesítése esetén. Az elmúlt 9 hónapban valutánk ugyanis már 10 százalékkal emelkedett az euróhoz képest.
Valószínűleg a jegybank sem biztos ebben, így megpróbálja majd elhúzni a dolgot - igaz, ehhez csak egyetlen eszköze van, a további kamatcsökkentés. A másik oldalról viszont a sávos árfolyamrendszerek általános jellemzője, hogy a szereplők előbb-utóbb az egyik intervenciós pontra tolják az árfolyamokat, a korlátokat lebontja a piac.
Összességében a valószínűleg elkerülhetetlen sávszélesítés - amennyiben fenntartható forinterősödéssel jár - az inflációcsökkenés további támogatásával felgyorsíthatná a hazai kamatszint konvergenciáját az európai szintekhez. Így ellensúlyozhatná azt a tényezőt is, hogy az erősödő fizetőeszközzel a további árfolyam-emelkedés valószínűsége csökken, és emiatt a külföldi befektetők a magyar papíroktól relatíve magasabb hozamprémiumot várnak majd el.
Kishonti László
