Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rég nem produkált ilyen mértékű hozamesést az állampapírpiac, mint a múlt héten. A csütörtöki referenciahozamokat az egy héttel korábbiakkal összehasonlítva 16-60 bázispontos csökkenés mutatkozik. A legnagyobb ezúttal a rövid oldalon, ami nagyrészt a hétfőn bejelentett jegybanki kamatcsökkentésnek tudható be. Az alapkamat - amely egyben a kéthetes betét kamata is - 25 bázispontos megkurtítása főleg a három hónapos papírok hozamszintjére hatott. A piaci szereplők előrelátásának jele volt a jegybanki kötvény aukcióján, hogy a szokásosnál nagyobb volumenben, 100 milliárd forint névértéket meghaladóan nyújtottak be ajánlatot. A hozamszint 33 bázispontot esett az előző aukció átlagához képest (9,56 százalék lett), ami úgy is magyarázható, hogy a jegybanki kamatcsökkentés beépült az árakba.
Nem illik viszont a képbe, hogy másnap, a jegybanki bejelentés után hasonló mértékben tovább estek a rövid hozamok, a három hónapos diszkontkincstárjegy aukcióján már csak 9,21 százalék volt az átlag. A rövid hozamok tehát hozzávetőleg kétszer annyit estek, mint amennyivel a jegybank csökkentett, s jelentéktelen részletkérdés csupán, hogy ennek az első vagy a második fele tudható be a kamatvágásnak. Ugyancsak nagyot esett kedden a hat hónapos referenciahozam is.
A hosszabb futamidők - jellegüknél fogva - lényegesen mértéktartóbban reagáltak a kamatcsökkenésre, mint a rövidek, azonban egy hét alatt ezeknél is komoly mértékű csökkenés volt tapasztalható a másodpiacon. Ez logikus azért is, mert amint láttuk, a rövideknél is csak részben írható a hozamcsökkenés a jegybanki döntés számlájára.
A hosszú papírok körében két újonc jelent meg a piacon a csütörtöki aukciók eredményeképp: mind a három-, mind a tízéves futamidőt új sorozat képviseli a jövőben, 2005/G, illetve 2013/D néven. Az előbbit 7,75, az utóbbit 6,75 százalékos kamatozással bocsátják ki.
Bár a kamat nagysága pusztán elvi jelentőségű (természetesen a hozam nagysága a mérvadó), mégis úgy szokás azt megállapítani, hogy tükrözze a kibocsátó várakozását a papír hozamára nézve. (Másképpen fogalmazva, 100 százalékhoz közel eső nettó árfolyamot szokás megcélozni.)
Mindkét sorozat új vonása az éves kamatfizetés, az eddig kibocsátott államkötvények ugyanis kevés kivétellel félévente fizettek kamatot. A 2005/G konstrukciójában ezen túlmenően formabontó, hogy már három hónap múlva, április 12-én esedékes az első szelvény. (Eddig az új papírok első kamatperiódusa többnyire hosszabb volt a standardnak számító fél évnél. A 2013/D-nél ezúttal is hosszabb az első periódus az új szokványt jelentő egy évnél.)
Az éves kamatperiódus miatt viszonylag nehéz első ránézésre felbecsülni, futamidejét tekintve mennyire rokonítható az új kötvény a már piacon lévő, féléves kamatperiódusú sorozatokkal. Az éves kamatperiódus ugyanis egyébként azonos konstrukcióban hosszabb hátralévő átlagos futamidőt (duration) eredményez. Leegyszerűsítve azért, mert nagyjából a kamat fele mindig egy fél évvel később esedékes. Ezt persze tovább bonyolítja az első - mint láttuk, immár hol hosszabb, hol rövidebb - periódus, nem beszélve az eltérő kamatmértékekről. (A kötvények durationmutatóit sajnos csak elvétve publikálják.)
Számításaink szerint a 2005/G sorozat a futamidő szempontjából nagyjából a 2005/E-nek felel meg, s az előbb mondottakat jól illusztrálja, hogy a G sorozat durationje annak ellenére közel egy hónappal hosszabb, hogy „sima" futamideje éppen egy hónappal rövidebb. A 2013/D-nek ugyanakkor csak nagyon távoli rokonai vannak. Leginkább persze az elődnek számító tízéves benchmarkkal (irányadó kötvénnyel), a 2011/A-val hasonlítható össze, azonban az új sorozat durationje másfél évvel hosszabb („sima" futamideje pedig éppen két évvel).
Mindezek előrebocsátásával már jobban értékelhetők az aukciós eredmények. A 2005/G-nél a kibocsátó 30-ról 40 milliárd forintra emelte ugyan a szétosztott mennyiséget, azonban még ez sem érte el a teljes igény felét sem. Az átlagos hozamszint 7,37 százalék lett, ami a „rokon papír" másodpiaci árjegyzése alapján a napi papírformának minősíthető. Másfélszeres volt a túljegyzés a 2013/D-ből, itt 6,64 százalék lett az átlag, ami a hosszabb futamidő által indokolt mértékben alacsonyabb az aktuális tízéves benchmarknál.
Ádám Zsigmond
