A légikatasztrófákra most még érzékenyebben reagál a repülőgépgyártó cégek részvényeinek árfolyama, mint korábban, így egy-két kivétellel még hosszú távon sem túl biztonságos ilyen vállalatok papírjait vásárolni. Ugyanakkor éppen az alacsony árak és a Boeingnak az új vadászgép, a Joint Strike Fighter (JSF) gyártásából való kiszorulása miatt e nagy múltú amerikai repülőgépgyár akár felvásárlási célpont is lehet, hiszen papírjának kurzusa a szeptember eleji ötven dollár körüli értékről mára 34 dollárig esett. A JSF-üzlet nyertesének bejelentése napján még ötszázalékos erősödést mutatott, de ezt másnap kétszer ekkora zuhanással vesztette el.
A Lockheed Martin korábban az F-16-ossal együtt vette meg a General Dynamics vadászgépüzletágát, amely nemcsak a Fighting Falconok ma már több mint 4200 megrendelt gépre emelkedett eladásával és hosszú távú kiszolgálásával vált kitűnő befektetéssé a Lockheed számára. A társaság ugyanis a Northrop-McDonnell Douglas elől elhozta a 339 gépre szóló, 60 milliárd dolláros F-22 Raptor-megrendelést, és most a mintegy háromezer darabos, 200 milliárd dollárra szóló, több mint huszonöt évig tartó JSF-megrendeléssel valósággal kiütötte a nyeregből a Boeingot.
A JSF-ből várhatóan kétszer ennyit ad majd el a Lockheed, és a program még tovább tart. A legnagyobb amerikai hadiipari gyártó részvényeinek árfolyama magasabban áll, mint a szeptember 11-ei terrortámadás után (a Lockheed a polgári repülőgépgyártásban kevéssé érdekelt). A JSF-megrendeléstől eleső Boingnál annak ellenére bizonytalanná vált a harcirepülőgép-gyártás, hogy a repülőgép-hordozókon alkalmazott gépek egy részét az általa gyártott F/A-18 E/F típusú gépekre cserélik. A projekt során 2010-ig 548 gép gyártását tervezik. A Super Hornetnek nevezett vadász-támadó gépek darabára 45 millió dollár körül alakul.
A katonai repülőgépek - elsősorban a bombázók - szekciójában nagy hagyományokkal rendelkező Boeing így kiszorulhat a harci gépek gyártásából, vagyis ezen üzletága akár vásárlási célpont is lehetne. Megkeresésünkre azonban a Lockheed tudatta, hogy nem foglalkoznak az üzletágvásárlás gondolatával. A Lockheed az utolsó negyedévben 213 millió dollár profitot ért el, míg tavaly ugyanekkor még 704 milliós veszteségről adott számot. Éves forgalma várhatóan 24 milliárd dollár felett alakul, a harmadik negyedév végén könyveiben 51,5 milliárd dolláros rendelésállomány volt.
Mivel a Lockheed több hasonlóan jó és hosszú távon bevételeket eredményező instrumentummal rendelkezik (például a C-130-as szállító repülőgép, különböző rakéták), a cég részvényei jó befektetésnek tűnnek. A társaság egyébként 9 ezer új munkahelyet teremt csak a JSF-program kapcsán. Az új amerikai vadászgép megszorongathatja európai riválisait is, hiszen azoknál korszerűbb és olcsóbb lesz, bár később vezetik majd be. Mire azonban az öreg kontinens NATO-tagállamai - amelyek közül többen jelezték, hogy F-16-osaikat JSF-re cserélnék - felválthatják az új típussal régi gépeiket, a svéd Gripen már mintegy harmincéves konstrukció lesz.
Addig is a kis svéd gépnek az amerikai (F-15, F-16) és európai (Rafale, Eurofighter-Typhoon) gépekkel kell megmérkőznie. Így, bár a magyar Gripen-bérlés jó referencia, a repülő előtt nem rajzolódik ki túl fényes jövő. Ennek ellenére a világ egyik legnagyobb - a hajógyártástól a rakétagyártásig sok mindenben érdekelt - hadiipari konglomerátumának számító SAAB AB, amely részben a kisgépes polgári repülésben is jelen van, jó befektetést jelenthet. A legnagyobb európai hadiipari egyesülés, a European Aeronautic Defense and Space Company NV (EADS) árfolyamát is megtépázták az elmúlt időszak eseményei. Nem maradt hatás nélkül a Queensben lezuhant Airbus esete sem, mivel az azonos nevű gyártó a cégcsoport része. Az EADS részvénye közel 10 százalékot zuhant a baleset napján. A megrendült nagygépes repülőgyártásnak azonban mentőövet dobott az Egyesült Arab Emirátusok: az ország 33 gépet rendelt és további tízre kapott opciót a társaság, míg a Boeingtól csak 25 gépet rendelnek. A szerződések értéke 8,41, illetve 6,6 milliárd dollár. Ugyanakkor a United Airlines a korábban megrendelt 67 Boeing és Airbus gépből csak 24-et vesz át, megtakarítva ezzel 2,5 milliárd dollárt.
Az Airbus és a Boeing további megrendeléseket kapott Dubaitól is mintegy 15 milliárd dollár értékben. A két nagy gyártón a közel-keleti és az észak-afrikai légitársaságok megrendelései is segíthetnek, mivel a prognózisok szerint ezekben a térségekben 2018-ig akár 600 gépet is vesznek. Az EADS számára az Airbus - még ha jelentős részt is képvisel a cégcsoporton belül - nem az egyetlen jelentős üzletág. A cég tevékenységében mind az űripar, mind az irányított rakétafegyverek, mind a katonai szállító- és harci gépek, illetve helikopterek gyártásának felfutása várható, s ebben jelentős szerepet kap a brit BAe Systems is.
Vigh György Zsolt
