Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Általános nézet, hogy a nagyvállalatok hitelezése jelentősen kisebb kockázatot jelent a bankok számára, mint a kis- és középvállalati (kkv) köré. Székely Judit a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. főosztályvezetője szerint azonban ezt csak az elmúlt időszak tapasztalatai támasztják alá. Egyetlen nagyvállalat pénzügyi megrendülése jövedelmezőségi oldalról még egy jelentős tőkeerővel rendelkező bankot is nehéz helyzetbe sodorhat - mondta a szakértő. Véleménye szerint a válságok - legyen azok oka akár politikai, környezeti vagy piaci esemény - egész ágazatok hitel-visszafizetési képességét rengethetik meg. Jelenleg nemzetközi szinten érzékelhető a távközlés és a vele szorosan összefüggő számítástechnikai piac erős megtorpanása. Az amerikai terrortámadás és az ezt követő háborús események egész ágazatok (légi közlekedés, repülőgépgyártás, idegenforgalom) fejlődését, sőt szinten maradását is megkérdőjelezik. Mindez a bankok részéről a hitelezésből való kivonulást, a biztosítékok erősítését, illetve a kockázati felár növekedését idézték, illetve idézik elő. Más ágazatok, például a hadiipar (NAPI Gazdaság, 2001. október 8., 15. oldal) pénzügyi kondíciói viszont, jelentősen javulhatnak.
Idehaza egy tőkeerős vállalathoz kihelyezhető hitel nagysága - a bankok lehetőségeitől függően - elérheti a tízmilliárdos nagyságrendet, egy ilyen vállalat fizetésképtelensége a szakértő szerint bármelyik hazai bankot érzékenyen érintené. Az MKB esetében a kihelyezések felső határa elérheti a 15 milliárd forintot. Ilyen nagyságrendű hitel esetleges elvesztését mintegy 30, átlagosan 500 millió forintos hitelállománnyal rendelkező középvállalat egyidejű tönkremenetele idézhetné elő. (Ott azonban éppen a diverzifikáció csökkenti a hitelek együttes elvesztésének valószínűségét és a biztosítéki háttér is erősebb ezeknél a cégeknél.) Persze a nagyvállalati terület hitelezése még mindig stabil, tartós kihelyezéseket jelent a bankok számára.
A nagyvállalati és projektfinanszírozási hitelek terén tartós 12 százalékos részesedésű MKB legnagyobb versenytársai az OTP Bank Rt., a CIB Bank Rt. és a Raiffeisen Bank Rt. Hosszabb távon néhány még nagyobb külföldi érdekeltségű vetélytárs is megerősítheti pozícióit, ám azok tevékenységét jelenleg a hazai bankok, illetve tulajdonosaik külföldi fúziói lassítják. A bankok elsősorban a toplisták elő pár száz legnagyobb hazai vállalatának hiteleznek szívesen, bár a főosztályvezető szerint a hiteltorta felosztása, illetve a kormányzati támogatások - például a hitelgarancia-rendszer (NAPI Gazdaság, 2001. október. 24., 13. oldal) - a kis- és középvállalati szektor felé fordította a bankokat (NAPI Gazdaság, 2001. november 5., 13. oldal). A nagyvállalatok mindemellett nemcsak jelentős hitelfelvevők - a hazai kihelyezések jobbára még mindig erre a területre áramlanak -, hanem jelentős betételhelyezők is. A nagyvállalati hitelezésre jellemző a kamatok és a bennük foglalt marzsok lassú csökkenése. Az amerikai események kapcsán kockázatosabbá váló ágazatokban azonban a felár növekedése tapasztalható - mondja Székely. A publikus listák árai és a gyakorlatban alkalmazott árazás eltérhetnek egymástól. A kedvezmények részben ágazatspecifikusak. Így Magyarországon kedvezőbb elbírálásban részesül az energiaszektor, a távközlés és az üzleti kommunikáció. Részben kiemeltek a stabil tulajdonosokkal rendelkező cégek, illetve az erős hátteret - például Mehib-biztosítást vagy állami garanciát - felmutatók. A főosztályvezető szerint általánosságban nehéz hitelkamatszintekről beszélni, mivel az függ a kölcsön fajtájától, futamidejétől. Különbség mutatkozik a fix és a változó kamatozású formákban is. Több bankhoz hasonlóan az MKB a forinthitelekre mind a prime rate (nagyvállala-toknak megszabott kedvező alapkamat, ez jelenleg 13-15 százalék körül szóródik és erre számítanak kockázati felárat)-alapú, mind a BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb)-bázisú hitelekkel is dolgozik. Az MKB tapasztalatai szerint a kiemelt vállalati körben a BUBOR-alapú finanszírozás az eladható (a BUBOR jelenleg 1 hónapra: 10,81, 3 hónapra: 10,65, 6 hónapra: 10,45 százalék). A marzsok 25 és 150 bázispont között mozognak (emlékeztetőül: a kkv-k marzsai 700-800 bázispont körüliek). Székely szerint a kiemelt nagyvállalati kör „nem szereti" a kamatokon felüli egyéb költségeket - például a kezelési költséget -, mivel a multik „all in", minden egyben, azaz a kamat fejezzen ki minden költséget alapon gondolkodnak. (Bár a bankok számára a marzsok inkább a kockázatokat, az egyéb költségek és jutalékok pedig a bank saját költségeit fedezik.) Az általános hitelek esetében a bankok úgynevezett limitrendszerben dolgoznak. Ennek felállítása, azaz a hitelbírálat induláskori elvégzése kíván hosszabb időt, ez jellemzően 2-5 hét. Székely szerint az érvényes limittel rendelkező cég esetében a hitelhez jutás néha csak néhány órában mérhető.
Vigh György Zsolt
