Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kis- és középvállalkozások hiteleinek kamata piaci információk alapján 14 és 19 százalék között szóródik a gazdasági ágazattól (lásd táblázatunkat) és az ügyfélminősítéstől függően. Míg a nagyvállalatok kamatterhe a BUBOR (bankközi betéti kamatláb) plusz 50-100 bázispont, addig a nem támogatott, piaci kamatozású kkv-hiteleké BUBOR plusz 700-800 bázispont - mondta lapunknak Horváth Lajos, a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. témavezetője. (Az 1 hónapos BUBOR jelenleg évi 11, a 3 hónaposé 10,7, a 6 hónaposé 10,5 százalék körül mozog.)
A kkv-k - ha nem tagi hitellel oldják meg finanszírozásukat - elsősorban beruházásaikhoz kérnek kölcsönt. A kölcsönök futamideje jellemzően 5-10 év, nyugati mintára ennél hosszabb hitelek ma nincsenek Magyarországon, sőt, hosszú lejáratú kkv-hitelek néhány éve még nem is léteztek a piacon. Az MNB adatbázisa szerint a kamatok jelentősen csökkentek az 1992-es évi 36,1 (éven belüli hitelekre) és 46,5 százalékos (éven túli futamidőkre) magasságokhoz képest. Akkoriban a kamatterhek kitermelése szempontjából is irreálisak voltak ezek a számok a piacgazdaságba éppen csak belekóstoló vállalkozók számára.
Korábban a szektornak nyújtott kölcsönök „bedőlési aránya" a 75 százalékot is elérte - emlékeztet Horváth. Az infláció csökkenésével a kamatszínvonal folyamatos mérséklődését a kkv-szektor talpra állása is segítette. Apatini Kornélné 1999-ben megjelent könyvében leírja, hogy a kkv-k méretükből és kezdő vállalkozói élethelyzetükből adódóan is versenyhátrányban vannak. Éppen ez okoz komoly gondot a fejlődésük kulcsát jelentő finanszírozási forrásokhoz jutásban.
Apatininé lapunknak elmondta, hogy a kkv-szektor finanszírozásában fellelhető kockázatok enyhülése is mérsékelte a kihelyezések kamatait, a következő két-három évben pedig további javulást vár. Az egykor még kezdő kisvállalkozásokat a bankok stabilabb ügyfélnek tekintik, mint egykor. Ez megmutatkozik a hitelintézeti kihelyezések növekedésében is.
A bankok mindinkább nyitnak a kkv-szektor felé, kamataik azonban attól is függnek, hogy melyik bank melyik gazdasági ágazatot preferálja.
Jelentős befolyásoló tényező az is, hogy jár-e állami kamattámogatás a kölcsönökhöz, mint például a mezőgazdasági szektorban. A kamattámogatások a bankok számára nem tették vonzóbbá a hiteleket, ám a hitelgarancia-rendszerek kiépítése igen, mivel így csökkent a kockázat és egyszerűsödött a hitelelbírálás (Befektető, 2001. október 24., 13. oldal).
A vállalkozások problémája a fedezethiány is, az elvárt biztosíték a kölcsön 140-180 százalékra rúg. Ezen a hitelgarancia sem segít, mivel csak pótlólagos fedezetet ad. Segítség lehet az egyébként ugyancsak fedezetigényes bankgarancia is (Befektető, 2001. október 15., 14. oldal). A vállalkozók hitelkérelmük benyújtása előtt feltehetik maguknak a kérdést, hogy hitelképesek-e banki szemmel, ami mérleg- és eredménykimutatás-vizsgálatot, megfelelő alapra helyezett és pénzügyileg kidolgozott üzleti tervet feltételez. A bank szempontjából ez utóbbi a hitel visszafizetésének alapja.
A pénzügyi mutatók szerint a legtöbb kkv hitelképtelen - mondja Horváth. A bankok általában három évre visszamenőleg vizsgálják a pénzügyi mutatókat, és elvárják, hogy a vállalkozás nyereséges legyen, a vállalkozók azonban költségágon fiktív számlákkal kiveszik cégük nyereségét, eltüntetve azt az adóhatóság elől. Ezzel lerontják eredménykimutatásukat, a valóságosnál is rosszabb eszköz-forrás szerkezetet alakítanak ki.
A kkv-szektor számára nemcsak a kamatok magas szintje jelent problémát, hanem a felvenni kívánt összeghez képest magas járulékos költségek is. Ilyen a hitelbírálati díj, a fedezet értékbecslési költsége (ezeket az összegeket a vállalkozók az elutasított hitellel együtt el is vesztik), az egyszeri folyósítási jutalék. A kezelési költség akár 3 százalék is lehet, és a hitel-, valamint a zálogszerződések közjegyzői költsége is őket terheli - mondja Horváth. A bankok régebbi ügyfeleik újabb hitelkérelmeinél már objektív és szubjektív szempontokat is figyelembe vesznek, mint például a fizetési hajlandóság vagy a bank és az adós kapcsolata, ami a felszámított kamatra is hatással van.
Vigh György Zsolt
