Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemzetközi hiteleket akkor érdemes igénybe venni, ha annak kamatai és járulékos költségei nem haladják meg a magyar hitelek árát. A devizaalapú kölcsönök ugyanis pluszkockázatot - az árfolyamváltozás rizikóját - is magukban hordoznak, bár ez fedezhető határidős devizaügylet segítségével, ami ugyanakkor tovább drágítja a hitelt. A hazai bankszféra által nyújtott hitelek éppen akkor voltak a legdrágábbak, amikor a devizaeszközök a legmagasabb szinten álltak - állapítja meg Horváth D. Tamás a hitelügyletekről szóló könyvében. A vállalkozások azonban nemcsak hazai, hanem közvetlenül külföldi bankoktól is felvehetnek hitelt.
Magyarországon ma is keresettek a nemzetközi pénzintézetek konstrukciói. Az állam által támogatott konstrukciók mellett ezek lehívása jelenthet még a vállalkozások számára kedvezményes kamatozású hitellehetőségeket - mondta Gergely András, a HVB Bank Hungary Rt. termékmenedzsere. A nemzetközi hitelekkel támogatott tevékenységek köre széles. Bizonyos esetekben konkrét programok prioritást élveznek.
Ilyen az Európai Beruházási Bank (EIB) által refinanszírozott Global Loan fejlesztési hitel, ahol előnnyel indulnak a környezetvédelmet és energiamegtakarítást szolgáló projektek. Az EIB bármilyen jogi formában működő gazdálkodó szervezetnek rendelkezésre bocsátja forrásait, jellemzően olyan beruházások számára, amelyek új kapacitásokat hoznak létre, új munkahelyeket teremtenek az iparban, a termelő szektorhoz tartozó szolgáltatások és a turizmus területén, illetve az infrastrukturális fejlesztések során. A szabályok azonban szigorúak, hiszen az igénylőnek az Európai Unió szabályait - például környezetvédelmi előírásait - kell betartania.
Itt nincs sajáterő-kötelezettség, de figyelembe kell venni, hogy a teljes beruházásnak csupán 50 százaléka finanszírozható ezzel a hitellel. A fennmaradó rész saját vagy banki forrásból egyaránt pótolható. Az egy ügyfélnek adható hitel alsó határa 20 ezer euró, a felső határ pedig 12,5 millió euró (tehát körülbelül 5 milliótól 3,1 milliárd forintig terjed). A hitel kérhető euróban, forintban vagy amerikai dollárban, futamideje 4-15 év.
A visszafizetést a beruházás céljától függően 3-5 éves türelmi idő segíti. A hitel kamata kedvezményes, amit a bank az ügyfél bonitása alapján határoz meg. A referenciakamat az egy- vagy háromhavi bankközi irányadó kamatláb, ami lehet a BUBOR vagy a LIBOR. A bank egyszeri kezelési költséget és rendelkezésre tartási jutalékot is felszámít. Az egyes hitelkérelmeket a bankok számos tényező figyelembevételével egyedileg bírálják el, tehát nincs egyértelmű megfeleltetés az ügyfélbesorolás, a kockázatvállalás összege, a fedezettség mértéke és a futamidő között. A bankok többségénél a hitelezés egyedi és nem állíthatóak fel általános sablonok - mondta Gergely.
Az Export-Import Bank of Japan és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött hitelszerződés alapján működő, „japán hitel" elnevezésű beruházási hitelkeretből gyakorlatilag minden ágazat finanszírozható a gyártás, a feldolgozás, a bányászat és a szolgáltatások terén. Csak beruházásokra használható, és nem finanszírozható vele mezőgazdasági alaptevékenység, valamint külföldön megvalósuló beruházás sem. A hitel futamideje legalább egy év és legfeljebb - az összegtől függően - 8-12 év. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka plusz 2 százalékpont kamatfelár. Rendelkezésre tartási jutalékot ugyanakkor nem kell fizetni. A hitelfelvevőknek gazdaságossági és hitelképességi követelményeknek egyaránt meg kell felelniük. A bankok itt is a szokásos hitelbírálat alapján döntenek a kérelem elfogadásáról. A vállalkozások ezt a hitelt is igényelhetik devizában, ami azonban növelheti az árfolyamkockázatot, annak esetleges lefedezése pedig a költségeket.
A nemzetközi hitelek jellemzően változó kamatozásúak, ami jobbára azt a képzetet kelti, hogy a kamatok növekedhetnek, ami korábbi rossz tapasztalatokkal magyarázható. Mostanság a vállalkozások mégis inkább a mozgó kamatlábakhoz kötött konstrukciókat részesítik előnyben. Gergely ezt a jelenlegi makrogazdasági helyzettel magyarázza. Az előre jelzett és a kormány által megcélzott infláció, a kamatok lejárati szerkezete egyaránt inverz görbét mutat, azaz csökkenő kamatvárakozásokat takar (Befektető, 2001. augusztus 21., 11. oldal). Tavaly január óta a BUBOR 28, a jegybanki alapkamat pedig 38 bázisponttal csökkent. Ilyen kamatalakulás mellett a fix kamatok egyértelműen hátrányosak lennének a hitelfelvevők számára.
Vigh György Zsolt
