A részvénypiachoz hasonlóan a fix kamatozású papírok is magukhoz térni látszottak a múlt héten az amerikai tragédiát követő sokk után. A helyzetet jól jellemzi, hogy a múlt hét csütörtökén az irányadó éven belüli hozamok - a 3, 6 és 12 hónapos futamidőkre sorrendben 10,64, 10,45, illetve 10,11 százalék - már alacsonyabbak voltak, mint szeptember 11-én, a New York-i World Trade Center összeomlása előtt.
A rövid hátralevő futamidejű papíroknál a hozamcsökkenés tulajdonképpen a Magyar Nemzeti Bank szeptember 10-ei, 0,25 százalékpontos kamatcsökkentése (akkor 11 százalékra esett a kamatszint) késői beépülésének is tekinthető. A forint jelentős gyengülésének veszélye ugyanis a pánik csillapodásával csökkent, ami annak is köszönhető, hogy a vezető jegybankok kamatcsökkentései fizetőeszközünk kamatprémiumát elfogadható szintre emelték (az amerikai Federal Reserve és az Európai Központi Bank két héttel ezelőtt egyaránt 0,50 százalékponttal csökkentette kamatát a piacok rövid távú támogatása, illetve a készülő recesszió középtávú ellensúlyozása érdekében). Rövid távon tehát nem kell tartani MNB-kamatemeléstől (amire jelentős és tartós forintgyengülés esetén sor kerülhetett volna).
A forint egyébként a múlt héten a sávszélesítést követő időszak mélypontját érte el az euróhoz képest, egy ideig az elméleti sávközéptől csupán mintegy 5 százalékra helyezkedett el. (A liberalizáció előtt 2,25 százalék volt a sáv erős széle, és jellemzően akörül tartózkodott az árfolyam, a szélesítés utáni optimizmus pedig 10 százalék feletti magasságokba is feltornázta azt.)
A helyzet ilyen szempontból tehát továbbra sem éppen rózsás. Nem csoda, hogy az MNB monetáris tanácsának múlt heti ülésétől senki sem várta az irányadó kamatok további csökkentését. Szerencsére a múlt hét közepétől a kedvezőbbé váló hangulat a forint piacára is átragadt, s csütörtökön már a 6,5-7 százalékos tartományban mozgott a kereskedés. A devizapiaccal párhuzamosan szokás szerint a hosszú kötvények piaca is erősödött.
Legjelentősebben a kétéves irányadó hozam csökkent - 0,22 százalékponttal -, persze a 3 év feletti papírok esetében lejátszódott, 0,15 százalékpont körüli hozamesés is jelentősnek mondható. A jelenleg leghosszabb futamidejű, 2011/A jelzésű kötvény hozama ismét 8 százalékra esett, aminek most azért is különös jelentősége van, mivel az Államadósság Kezelő Központ három hónapon belül új, 15 éves, vagy hosszabb fix kamatozású kötvénnyel kíván megjelenni a piacon.
A kötvények iránti keresletet az is növelte a hírek szerint, hogy a Kelet-Európában mozgó külföldi befektetők a választások utáni bizonytalanságokkal bajlódó lengyel piacról inkább kivonulnak, s pénzüknek máshol, köztük Magyarországon keresnek új lehetőségeket.
Összegezve az eseményeket, elmondható, hogy egy váratlan és meglehetősen veszélyes szituációt rövid távon jelentős komplikációk nélkül vészelt át a magyar piac. Az azonban sajnos még nem állítható, hogy a következőkben már nem kell problémákra számítanunk.
A nemzetközi tőke- és árupiaci ármozgások most arra utalnak, hogy a világgazdasági lassulás, a kereslet jelentős csökkenése kedvező inflációs környezetet teremt (erre jó példa a háborús veszély ellenére jelentősen zuhanó olajár), ami a kötvénypiac számára pozitív. Senki sem tudja azonban, hogy a nagy körültekintéssel végrehajtani tervezett, nemzetközi antiterrorista akció milyen közvetett és közvetlen következményekkel jár majd. (Csak zárójelben érdemes azért azt is megemlíteni a lengyel példával párhuzamban, hogy a választások közeledtével a kiegyenlített erőviszonyok miatt hazánkban is növekedni fog az országspecifikus politikai kockázat.)
A kockázatokat tovább növeli, hogy az eddig visszafogott reakciókat mutató külföldi befektetők aránya a magyar állampapírpiacon különösen magas. A több hónapja 900 és 1000 milliárd forint között lévő külföldi állampapír-állomány további jelentős növekedésére rövid távon ezért nem igazán számíthatunk. Az viszont biztos, hogy tőkéjük akár csak kisebb részének kivonása is jelentős vihart kavarna nálunk.
Kishonti László
