Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szeptember eleje óta felvehető diákhitel újabb kölcsön felvételére is használható. Például ötéves egyetemi tanulmányok esetén havi részletei átválthatók, felhasználhatók akár áruvásárlási, akár személyi hitel, akár egyéb kölcsönfajta felvételére, feltéve persze, hogy az igénylő az adósminősítés során megfelel a bankok által támasztott követelményeknek. A diákhitel 10, 15 és 21 ezer forintos havi összegben vehető fel, de csak az év tíz hónapjában. Hitelcserénél ezért a törlesztés egyhatodát saját zsebből kell fizetni.
Az egyik kereskedelmi banknál annuitással számítva 20 455 forintos, az ötéves futamidő alatt változatlan havi részletek mellett 700 ezer forintnyi privát kölcsön vehető fel. Ugyanitt egy 500 ezer forintos áruvásárlási hitelre havonta 22 117 forintot kell fizetni, de csak 36 hónapon át, mivel ezek a kölcsönök általában kisebb összegben és rövidebb tartamra kaphatók. Egy 500 ezer forintos személyi hitel havi törlesztőrészlete pedig jelenleg 20 436 forint. Tehát az áruhitel nyolc százalékkal drágább, mint a személyi kölcsön, ennél a banknál ez utóbbit érdemes felvenni.
A 60 hónapos futamidejű privát kölcsönre visszatérve, az összesen 1 millió 227 ezer forintra rúgó törlesztőrészleteiből a diákhitellel legfeljebb 1 millió 50 ezer forint finanszírozható (21 000x10x5), azaz 177 300 forint a saját erő, a teljes összeg 14,5 százaléka. Az infláció lineáris csökkenését feltételezve az első évben 21, a másodikban 18,9, majd 17,2, 15,8 és végül 14,7 ezer forint lesz a havonta felvehető összeg vásárlóértéke. Bár ez a számítás nem kis hibaszázalékot rejt magában, de jelzi, hogy változatlan havi részletek esetén azok jelenbeli vásárlóértéke összesen 1 millió 51 ezer forint körül alakul, amihez hozzá kell számolni a saját erőt. (Ezután már csak egy cél lehet: benn maradni az egyetemen, különben elvész a diákhitelre szóló jogosultság.) Másképp megfogalmazva, reálértékben jelentősen többet ér a havi részletek elköltése, mint ennek terhére bankhitel felvétele, mégpedig a magas banki kamatok miatt.
A következő feladat, a diákhitel törlesztése már hosszabb időszakra szól. Egy 21 ezer forintos diákhitelből kiindulva és 700 ezer forintos személyi hitelre átváltva azt, az első öt évben a diákhitelből 1 millió 50 ezer forintot finanszírozhatunk. A diákhitel-tartozás alapját ez utóbbi összeg adja, erre rakódnak a kamatok. Ezek várható jövőbeli alakulását és a felgyülemlő kamattartozást nem firtatva egyszerűen megvizsgálható, hogy mekkora terhet jelent a havi törlesztőrészlet, hiszen a visszafizetést az adós mindenkori bruttó jövedelmének 6 százalékában maximálták.
A számok vizsgálata alapján kiderül, hogy nem kis terhet jelent a felvett diákhitel. Csak a felvett 1 millió 50 ezer forint visszafizetése bruttó 250 ezer forintos jövedelem esetén is több mint öt évet venne igénybe, s akkor a kamatokat még nem is számoltuk. Látható, hogy az egyetemet elvégzettek minimálbérre történő bejelentése esetén a nettó fizetés csaknem 8, a versenyszféra átlagkeresetéhez közeli bruttó százezer forintos keresetnél közel 10, míg egy informatikus vagy bankár fizetésénél a törlesztés a nettó jövedelem nagyjából 12 százalékát viszi el (lásd mellékelt táblázatunkat). Mindez a magasabb fizetések esetén egyre nagyobb mértékű állami elvonások miatt alakul ekképp. (Hitelcsere esetén a költségszámításnál a későbbi törlesztéshez mindenképp hozzáadandó a már korábban a személyi hitelért kifizetett, fenti példánk szerint 177 300 forint.)
Összességében tehát a diákhitelt csak annak érdemes felvennie, aki a későbbiekben nem sajnálja majd a fizetésének akár 8-12 százalékát is erre költeni. Ráadásul a később felvenni szándékolt hiteleknél a bankok kikerülhetetlenül figyelembe veszik a már meglévő tartozásokat, és jellemzően csak a nettó fizetés egyharmadának erejéig engedik eladósodni ügyfeleiket, így ennek egy részét máris elviszi a diákhitel-törlesztés.
Vigh György Zsolt
