Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A New York-i terrortámadás miatt a NYMEX csak a múlt héten nyitott ki. A Brent olaj jegyzése azonban nem szünetelt, és követte a krízis piaci hatásait. A World Trade Center és a Pentagon elleni támadások nemcsak az olaj árában hoztak változást, de a dollárt is megingatták, az arany ára pedig emelkedett. A nagyszabású amerikai csapatmozgások és a Perzsa (Arab)-öböl térségében megnövekedett amerikai jelenlét miatt ma már biztosra vehető egy hosszan elnyúló közel-keleti akció, hiszen George Bush amerikai elnök kijelentette, hogy nemcsak a terrorszervezeteket, hanem a nekik segítséget nyújtó országokat is meg kell büntetni.
Mindez, valamint az a NATO fennállása során példátlan eset, hogy életbe lép az alapokmány ötödik - a kollektív védelemről szóló - cikkelye, tartós bizonytalanságot szül az érték- és árutőzsdéken is. A csapatösszevonások hírére máris újra drágult az olaj. Az Egyesült Államok kontinentális területeit először érte háborús csapás és nemcsak maga a pusztítás, hanem a kiváltott reakció is súlyos gazdasági problémákat okozott. Például a légi forgalom leállásából napi egymilliárdos kár keletkezett, és a légitársaságok, repülőgépgyártók 73 ezer ember elbocsátását jelentették be, ami persze kihat részvényeik árfolyamára is.
Bár minden válság más, és a mostani még kevésbé hasonlítható a korábbiakhoz, érdekes lehet visszaemlékezni a régebbi esetekre, főként az olajárak kapcsán. Az Amerikában történt terrortámadáshoz hasonló - válságot okozó - események nemcsak az olajárra, a devizaárfolyamokra, de az egész gazdaságra is rányomhatják bélyegüket. Számos szakértő szerint háborúk hátterében mindig érdemes az energiaforrásokat keresni, hiszen azok megszerzése vagy megvédése, illetve mások attól való megfosztása alapvető stratégiai eszköz lehet.
Az 1956-os szuezi válság idején akadozott az európai kőolajellátás, az üzemanyagárak tíz-húsz százalék fölötti emelkedése hatással volt a fogyasztói árakra, amelyek elszabadultak, és például Angliában 34 százalékkal emelkedtek. Az 1967-es kőolajválság idején az energiafelhasználásban a kőolajat 80 százalékos arányban felhasználó Japán igen sebezhetővé vált, nyersanyagszegénysége miatt máig az. A fekete arany jó részét ugyanis az olajembargót elrendelő közel-keleti térségből importálta. Európát akkor az Egyesült Államok segítette ki 500 ezer barrel kőolajjal.
Az 1973-as arab-izraeli háború kapcsán az OPEC-országok Amerika és Hollandia ellen - Izraelt támogató politikájuk miatt - rendeltek el embargót, de európai szállításaikat is korlátozták. Ekkor néhány dollárról több mint duplájára emelkedett az olaj ára. Az izraeli kapcsolatokat nemzetközi elemzők a mostani eset kapcsán is kiemelik, tehát a megtorlás eszkalációja szélesebb összefüggésben okozhat hasonló kockázatot. Az 1979-es krízis során a kőolaj ára egy év alatt csaknem 100 százalékot emelkedett, és azóta sem csökkent kiindulási szintjére.
Elszigeteltebb és kevésbé általános hatással jelentkező esemény volt az Irak és Irán közti háború. Az ekkor felszökő olajár hamar visszatért kiindulási pontja közelébe. A későbbi események közül például a Hormuzi-szoros lezárása és egyéb kisebb incidensek okoztak látványos változásokat a tőzsdéken is. Az 1982-től csökkenő olajár 1989-re 14 dollár alá esett, felidézve az egykori olcsó olaj időszakát
Az évtized végén azonban nemcsak a berlini fal omlott le, hanem az Öböl-válság idején az amerikai érdekeltségek és stratégiai fontosságú befolyási övezetek sérthetetlenségébe vett hit is. Az 1990-es - továbbra is éves átlagban vett - 19 dollár alatti szintről az OPEC-olaj 24 dollár fölé kúszott, persze év közben megjárta a negyven dollár feletti szintet is. A dollár ekkor kicsit gyengült a jennel, a német márkával és a francia frankkal szemben, míg a kuvaiti dinár drasztikus gyengülés után időlegesen eltűnt a színről.
A háborúk azonban legtöbbször a megtámadott ország valutáját gyengítik, persze az is a támadó fél erejétől függ, hogy mennyire. A mostani krízis során az amerikai dollár árfolyama számottevően gyengült az euróval szemben. Az amerikai válság, az első elemzések szerint, önmagában kisebb hatással lesz a világgazdaságra. A korábbi helyzetekből levonható következtetések alapján azonban a válaszcsapás eszkalációjával a helyzet a fenti forgatókönyvek szerinti további - akár drasztikus - olajár-emelkedést is hozhat.
Vigh György Zsolt
