A múlt hét nem kezdődött valami jól az állampapírpiacon. A Magyar Nemzeti Bank három hónapos kötvényének hétfői aukcióján annak ellenére alakult ki viszonylag magas, 10,93 százalékos átlaghozam (legalábbis a három hónapos diszkontkincstárjegy előző napi 10,78 százalékos másodpiaci hozamához képest), hogy a jegybank tízmilliárd forinttal kevesebb papírt (32 milliárdnyit) kínált fel, mint a lejáró mennyiség.
A fordulatra azonban nem kellett sokáig várni, első jelei már a három hónapos diszkontkincstárjegyek keddi aukciójának eredményén is felfedezhetők voltak. Az Államadósság Kezelő Központ által felkínált 8 milliárdos tételre ugyanis közel 22 milliárd forintnyi kereslet érkezett, aminek eredményeként 10,81 százalékos átlaghozam alakult ki. Ez hajszálnyi hozamcsökkenést jelentett az előző napi 10,84 százalékos másodpiaci hozamhoz képest. A szerdai és csütörtöki féléves, illetve éves aukciókon még látványosabb eredmények születtek.
Az előbbin 18 milliárdos kínálat 51 milliárdos kereslettel, az utóbbin 22 milliárdos elfogadott mennyiség 47 milliárdos ajánlattal találkozott, az átlaghozam 10,57, illetve 10,29 százalék volt. Az éves aukció körülményeiről érdemes még annyit megjegyezni, hogy a felkínált, D020904 jelzésű papír lesz az új, egyéves referenciapapír, a keresletét ez is tovább növelte.
A hét összességében hozamcsökkenést hozott, ezen belül azonban a hétfőtől csütörtökig lejátszódó lejtmenet volt a leglátványosabb. Az ÁKK referenciahozamai 0,04-0,14 százalékponttal csökkentek ezen időszak alatt, s rendhagyó módon a legnagyobb hozamcsökkenés éppen a legrövidebb lejáratot jellemezte. A rövid oldali kereslet emelkedésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az Európai Központi Bank általánosan valószínűsített, negyed százalékpontos kamatcsökkentése végül csütörtökön megtörtént. Ennek folyományaként - a jegybanki kamatcsökkentés hiányában magasabb hozamkülönbség mellett megvásárolható - magyar állampapírok iránt is nő a kereslet. (Vagy a másik oldalról nézve, ugyanazon forint-euró keresztárfolyam fenntartásához mostantól alacsonyabb forintkamat is elegendő, tehát valamivel nagyobb az esélye a hazai kamatcsökkentésnek is.)
A féléves-éves papíroknál azonban ennél bizonyára többet nyomott a latban, hogy az ezen a héten lejáró, D010905 jelzésű diszkontkincstárjegy miatt 75 milliárd forintnyi pénz ömlik a piacra, s ez több, mint a múlt héten felkínált kincstárjegyek összessége (a múlt heti aukciókon megvásárolt papírokat nem véletlenül szeptember 5-én kell kifizetniük a szereplőknek).
A rövid távú kilátásokat javította, hogy fizetőeszközünk árfolyama is stabilizálódni látszott. Az előző időszakhoz képest szűk sávban, 250 és 254 forint között mozgott az euró árfolyama a bankközi piacon (az elméleti középárfolyamtól mintegy 8 százalékra az intervenciós sáv erős oldalán). A forint volatilitása, amely a magyar állampapírok kockázatát jelentősen növelni képes, természetesen elsősorban a külföldi befektetők szempontjából érdekes. A piacon 930 milliárd forint hivatalos részesedéssel bíró külföldi befektetők hosszú távú keresletét (itt maradását) valószínűleg a következő, várhatóan bizonytalan időszakban is jelentős részben a forint mozgékonysága, s persze a mozgás iránya fogja meghatározni.
Kishonti László
