Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az MNB által számított tényleges kihelyezéssel súlyozott piaci vállalkozói hiteleknél az éven belüli lejáratra adott kölcsönök 12,1 százalékos szintje hatvan bázisponttal alacsonyabb mint januárban, azonban a tavalyi év azonos időszakához képest nincs változás. Éven túli lejáratban a 12,5 százalékos kamatszint 13,1 százalékról csökkent le január óta, míg tavaly csak tíz bázisponttal állt magasabban mint idén. Tehát a vállalatok átlagos hitelköltsége nem változott számottevően egy év leforgása alatt.
A lakossági hitelek átlagkamata 18,8 százalékra mérséklődött, ami egy százalékkal kevesebb az előző hónapban mértnél, míg a januárban számítottat 2,2 százalékkal múlja alul, az egy évvel ezelőttihez képest azonban csak 240 bázispontos a csökkenés. A mutatót két főbb területre bontva látható, hogy az ingatlanhitelek kamata az átlagnál jobban csökkent. Jelenleg 16,1 százalékos, ez 20 bázispontos csökkenés januárhoz képest és másfél százalékos mérséklődés a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva. A fogyasztási és egyéb hitelek kamatai még mindig húsz százalék fölött állnak (21,1 százalék) s itt csak 10 bázispontos a csökkenés féléves, illetve 40 bázispontos egyéves távlatban. Látható tehát, hogy jelentősen lassult a hitelkamatok csökkenési üteme.
A lakossági tartozások eközben dinamikusan bővültek, állományuk júniusban 776,4 milliárd forintra rúgott, míg januárban 658,7 milliárd, tavaly júniusban pedig csak 540,6 milliárd forint volt. A hitelfelvétel növekedési üteme az elmúlt év azonos időszakához képest erős növekedést mutat. Az idei növekedési ütem 18 százalékos, míg a tavalyi alig több mint 14 százalék volt. Az adatok szerint tehát a lakosság mindinkább a fogyasztást preferálja a megtakarítással. A hagyományosan (ám sokszor tévesen) stabilnak tartott devizabefektetésektől a sávszélesítés vette el a kedvet, a hosszú ideje tartó gyengélkedő tőzsde már nem jelent vonzó megtakarítási formát, s a bankbetétek sem biztosítanak megfelelő reálhozamot.
A fogyasztási kedv gyors élénkülését támasztja alá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2000-ről szóló éves jelentése, amely a hitelintézeti szektor lakossági üzletágáról megállapítja, hogy tavaly a lakossági hitelezés a bankok tevékenységének egyik legdinamikusabban fejlődő terültévé nőtte ki magát. A jelentés szerint a bankok, a vállalkozói szektor csaknem teljes banki lefedettsége, s az ott elérhető jövedelmezőség folyamatos szűkülése miatt, az elmúlt egy-két évben egyre inkább a lakossági ügyfelek felé fordultak, ott bepótolva a másik terület gyengülését. A lakosságot korábban csak a forrásgyűjtésnél részesítették nagyobb figyelemben. Megfigyelők szerint a lakossági hitelezési tevékenység idén tovább erősödött. Jellemzően az éven túli lejáratú hitelek aránya a magasabb, ez tavaly a kölcsönállomány több mint 85 százalékát tette ki. Az MNB megállapítja, hogy a termék- és szolgáltatáspaletta folyamatos bővülése és a lakosság jövedelemviszonyainak javulása, illetve a kedvező makrogazdasági környezet erősítette a háztartások eladósodási hajlandóságát. Az MNB úgy véli, ez a tendencia a következő években tovább folytatódik. A jelentés megállapítja, hogy a magyar háztartások eladósodottsági szintje (a háztartások pénzügyi kötelezettségei a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyítva) tavaly még csak 7 százalék volt, s ez messze elmarad az Európai Unió tagállamaiban jellemző 50 százalék feletti mutatótól.
Természetesen ami az egyik oldalon megtakarítás az másik részről hitelfelvétel is lehet (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, banki betétek). A bankbetétek kamatcsökkenése a hitelintézeteket egyre olcsóbb forrásokhoz juttatja, miközben a banki hitelkamatok magas szinten állnak, így a marzsok növekednek. A bankok eredményességét meghatározó kamatkülönbözetből származó jövedelem tehát folyamatosan nő, ez derül ki a hitelintézetek adataiból is. Az MNB éves jelentése ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a lakossági üzletág költséghatékonysága hosszú távon kedvező, a viszonylag magas - extraprofitot is tartalmazó - kondíciók megfelelő jövedelmezőséget biztosítanak.
A diszkontkincstárjegy-aukciókon is csökkenő hozam és a mind alacsonyabb kamattal történő kötvénykibocsátások az államháztartás hiányát finanszírozzák egyre olcsóbban. Az állam kölcsöneinek - más szempontból befektetéseknek - kamata rendkívül alacsony a többi piaci hitelhez képest, persze kockázatuk is elenyésző. Az állampapírhozamokat idő-kamat relációban felrajzolva és összevetve a bankok, a vállalkozások és a lakosság forrásszerző kamataival látható a gazdaság egyes szereplőinek forrásköltsége (terhei) közötti hatalmas különbség.
Vigh György Zsolt
