Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Könnyen jött pénz könnyen megy, ezt a tanulságot kellett leszűrniük azoknak, akik a két héttel ezelőtti erősségű forint láttán tovább tartották forintpozícióikat. Nemzeti fizetőeszközünk árfolyama közel két hónapi, csaknem egyenletes erősödés, a sávközéptől az erős oldalon mintegy 12 százaléknyira való eltávolodás után ugyanis hirtelen megroggyant, s napok alatt mintegy 6 százalékot gyengült. (Az ok a feltörekvő piacok iránti bizalom megingása, amely az argentin válság számlájára írható.)
Más kérdés, hogy ezzel (némi hullámvasút után) az árfolyam most érte el azt a szintet, amit a sávszélesítés kapcsán vártak a szakértők. Ezért is megmosolyogtató, hogy egyesek felvetik, nem kellene-e a jegybanknak a forint erősítése érdekében interveniálnia. Úgy látszik, se így nem jó, se úgy. A hirtelen erősödés után az exportért aggódók kongatták a vészharangot. E téren a helyzet komikuma (s annak jele, hogy a devizaárfolyamok gyors változását törvényszerűen magába foglaló piacgazdaságot még mindig csak tanuljuk), hogy mire összeültek a szakértők azon töprengve, vajon mi módon kellene kompenzálni az exportőröket a forinterősödés miatt elszenvedett veszteségekért, a forint zuhanórepülésbe kezdett.
Emiatt persze megint sokan összeráncolták a homlokukat: mégsem járja, hogy miközben a gazdaságban nagyjából rendben mennek a dolgok, a forint esik. Remélhetőleg, mire e tárgyban is értekezleteket sikerülne összehívni, megint fordul a kocka, ami hozzásegíthetne ahhoz, hogy bizottságosdi helyett a piacon szokásos kockázatkezelési eszközök alkalmazásának elsajátítására koncentráljanak azok, akiket így vagy úgy, de kellemetlenül érint az árfolyamok változása.
A magyar állampapírokba fektetők a forint gyengülésével igencsak rosszul jártak. Egyrészt más pénznemben számítva jócskán csökkent a befektetésük értéke, amit még tetézett, hogy forintban is csökkent, hiszen az állampapírhozamok a forint gyengülésével párhuzamosan emelkedtek. Ez a piac azon sajátosságának tudható be, hogy a külföldiek forintbefektetései nagy mennyiségben testesülnek meg magyar állampapírokban. Így ahhoz, hogy a forintot devizára váltsák, előbb el kell adniuk az állampapírokat, illetve, ha állampapírjaikat eladják más országokban való befektetés céljából, a forinttól is megszabadulnak. Ugyanez persze fordítva is igaz, akár a forintban, akár a magyar állampapírokban bíznak a külföldiek, az kihat a másik piacára is.
A rövid futamidejű állampapírok hozamszintjét nem érintette a forint gyengélkedése, talán azért, mert ezek elégítik ki leginkább a minél kisebb veszteség melletti mobilizálhatóságra törekvők igényeit. Így a három hónapos MNB-kötvény, valamint az ugyanilyen futamidejű diszkontkincstárjegy aukciós hozama kifejezetten csökkent a múlt héten, évi 10,67-10,69 százalékra.
Ezzel persze tovább nyílt az olló a kéthetes jegybanki betét rögzített, 11,25 százalékos kamata és a rövid papírok hozama között. (Ennek ellenére a kéthetes jegybanki betétbe már hetek óta kevesebbet helyeznek el a kifutó állománynál, így az összes állomány is csökken.) A forint gyengülése azonban okafogyottá tette a múlt heti cikkünkben jósolt jegybanki kamatcsökkentést. Olyannyira, hogy akik szerint a jegybanknak erősítenie kellene a forintot, azok már éppen hogy inkább a kamatemelés szükségességéről beszélnek.
Az állampapír-piaci bizonytalanságot jelzi, hogy ellentmondásos volt a csütörtöki kötvényaukciók eredménye. A kibocsátót a benyújtott ajánlatok a kétéves és az ötéves papírnál egyaránt a mennyiség korrigálására kényszerítették, csakhogy eltérő irányban. A kétéves papírból - ráadásul ez új sorozat, amiből sokan pusztán azért szoktak vásárolni, mert átveszi a benchmark szerepét - alig haladta meg a kereslet a felkínált mennyiséget, így az utóbbit 20 százalékkal csökkentették. Az ötéves papírnál ezzel szemben 2,5-szeres túlkereslet miatt ugyanilyen mértékű mennyiségnövelést tartott szükségesnek az ÁKK Rt. Ennek következtében, bár a kétévesből eredetileg 20, míg az ötévesből 25 milliárdnyi papírt terveztek piacra dobni, a mennyiségek megcserélésével ezúttal a hosszabb papírból bocsátottak ki nagyobb volumenben.
Ádám Zsigmond
