Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A forint árfolyamsávjának május eleji szélesítése óta a devizára, illetve a forint gyengülésére történő esetleges spekuláció új értelmet kapott, mivel sokkal nagyobb a nyereség - és a veszteség - lehetséges mértéke. A devizaspekuláció talán legkényelmesebb és legkevésbé kockázatos módja lehetne a kisbefektetők számára a nyílt végű befektetési alapok jegyeinek vásárlása. Itt ugyanis nem kell közvetlenül konverziós költséget fizetni, a külföldi kötvények vásárlásakor vagy a devizaváltáskor az alapok méretbeli előnyöket élveznek az egyes befektetőkkel szemben, a pénz bármikor kivehető, és még szja-kedvezmény is jár.
A legnagyobb problémát jelenleg az okozza, hogy ha a befektetők megveszik valamelyik nemzetközi kötvényalapnak mondott alap befektetési jegyeit, nem tudhatják, mit is vásárolnak. Amint grafikonunkon is látható, az egyes alapok befektetési jegyeinek árfolyama nagyjából egymáshoz hasonlóan változott a sávszélesítés óta, és árfolyamgörbéjük a dolláré és az euróé között helyezkedik el. Vagyis nagy valószínűséggel mindkét fontos devizában tartottak pénzt.
Arról, hogy egy-egy alapkezelő miben is tartja a rábízott forrásokat, hivatalosan csak az éves és féléves jelentések szólnak.
A jelenleg ismert december végi állapot ugyanakkor meglehetősen elavult lehet. A Budapest Nemzetközi Kötvény Alap jelentése szerint például év végén majdnem 30 százalékban forintalapú befektetéseket tartott, a többi zömmel európai befektetés volt, a dollár aránya csak pár százalékot tett ki. Árfolyamgrafikonjából ítélve azonban azóta inkább nőhetett az amerikai deviza aránya.
Mivel a görbék annyira hasonlók, feltételezhetjük azt is, hogy az alapok egymáshoz is hasonló befektetési politikát folytattak. A Hunnia Deviza Kötvény Alapról frissebb képünk van, mivel az alapkezelő havi jelentéseket is készít. Az április végi állapot szerint 49 százalék volt az euróalapú, 21 százalék az amerikai befektetések aránya, a többi forint, de meg nem nevezett értékben voltak határidős dolláreladásai is.
Kizárólag dollárra vagy euróra szakosodó nemzetközi kötvényalapok (ne adj' isten, pénzpiaci alapok) híján tehát jelenleg a devizaspekuláció csak korlátozottan lehetséges ezeken a konstrukciókon keresztül. Az alapkezelőknek viszonylag szabad kezük van a befektetések kialakításánál. Jó példa erre a CA Közép-európai Kötvény Alap esete, amelynek árfolyamgörbéjéből következik, hogy valószínűleg zömmel magyar forintban tartotta tőkéjét. Ez ugyan hosszabb távon nem túl illendő egy magát nemzetközinek tartó alap esetében, de a befektetési jegyek április végi tulajdonosai igencsak örülhetnek neki, hiszen így az alap megmenekült a veszteségektől. Hogy aztán az alapkezelő mikor melyik lóra tesz, azt nem tudhatjuk. Ha a forint jelentős mértékben gyengülne, abból mindenesetre azok az alapok fognak profitálni, amelyek devizával töltötték fel portfóliójukat.
Eidenpenz József
(A nyílt végű befektetési alapok hozamáról lásd táblázatunkat a 12. oldalon.)
