Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mai naptól megváltozik négy határidős részvénypiaci instrumentum alapletét-követelménye. A BUX és a Mol letétje 5-5 ezer forinttal, a Matávé és az OTP-é 10-10 ezerrel lett olcsóbb, a TVK-, a Richter- és a BorsodChem-üzletek kötésének kondíciói nem változtak.
Az új alapletétek valamivel több kontraktus megvásárlására adnak lehetőséget, ha a családi kasszából például fix 1,2 milliót költhetünk „tőzsdei szerencsejátékra". A korábbi áron ebből az összegből például csak 10, most már 12 BUX-kontraktust nyithatunk. Az OTP esetében változatlanul csak 5, a Matávnál 5 helyett 6, a Molnál pedig az eddigi 13 helyett ezentúl 15 kontraktusra futja ennyiből.
A letétcsökkenés a mind alacsonyabbá váló árfolyamokkal magyarázható, ugyanakkor éppen ezért nehezen érthető, miért csak ennyivel mérséklődött, illetve miért nem csökkent valamennyi terméknél. A befektetőktől egyébként az értékpapír-forgalmazók az alapletétnek átlagosan kétszeresét kérik.
Egy nagyobb mérséklés azért is előnyös lehetne, mivel a kereskedés költségei így is magasra szöktek a csökkenő árfolyamok miatt, mindeközben számottevően gyengült valamennyi derivatív instrumentum tőkeáttéte.
Példánkban minden lejáratra tízmillió forintos árfolyamértékű üzletkötést vettünk alapul, a piacon leglikvidebbnek számító decemberi terminre. A vizsgált időintervallum a legutóbbi alapletét-módosítás napjától, február 1-jétől kezdődik, ezen belül a BUX és részvényhatáridők maximális és minimális elszámolóárát használtuk számításainkban. A minimumérték használatát az árak további csökkenésének lehetősége is indokolja.
A táblázatban látható, hogy a BUX 8695 ponton elért, egyik idei csúcspontján 10 milliós árfolyamértékű üzletkötéshez 12 kontraktus megnyitására volt szükség. Ennek alapletét-követelménye 1,32 millió forint, a brókercégek jellemzően kétszeres fedezetbekérése mellett. (Néhány cég fedezetkövetelménye háromszoros, négyszeres vagy éppen egyszeres.) Ilyenkor értelemszerűen növekednek vagy csökkennek a költségek.
Az 1,32 millió forint a 10 milliós árfolyamértékre vetítve nyolcszoros tőkeáttételt jelent. A forgalmi jutalék több brókercég adatai alapján kontraktusonként átlagosan 1100, vagyis összesen 13 200 forint, ami az árfolyamérték 1,32 ezreléke.
A decemberi BUX egyik mélypontját, a 6851 pontot vizsgálva a 10 milliós árfolyamértékhez már 14 kontraktust kellett vásárolnunk, és 1,54 millió forintra, 17 százalékkal emelkedett a fedezetigény. Így hétszeresre mérséklődik a tőkeáttétel is. Emellett 15 400 forintra növekedik a fizetendő jutalék, azaz 17 százalékkal drágább lesz a kereskedés, de ez még mindig csak az árfolyamérték másfél ezreléke. Tehát a határidős kereskedés jutalékköltsége a drágulás ellenére is csak töredéke a prompt piac többezrelékes, illetve gyakran egyszázalékos jutalékának. Amennyiben a 6851 pontos decemberi termint és a mától életbe lépő 50 ezer forintos alapletétet vesszük figyelembe, a kétszeres fedezetigény - 1,4 millió forint - alacsonyabb, mint az előbbi érték, de még mindig több a 8695 pontos decemberi BUX óvadékigényénél. Az üzlet tőkeigénye az árfolyamesések miatt tehát így is növekedett, a kontraktusszám és a kereskedés díja ugyanolyan maradt.
Táblázatunkban nyomon követhető a részvények költségnövekedése is. A legdrágább a TVK-val való üzletelés, hiszen 10 milliós árfolyamérték megmozgatása árfolyamtól függően 20,9, illetve 30,8 ezer forintba kerül. A legolcsóbbnak bizonyuló Richter esetében ugyanez csak 5,5 vagy 6,6 ezer forint.
A kontraktusszámmal kifejezhető költségnövekedés mind az alapletét, mind a jutalékok 20 és 57 százalék közötti emelkedését hozta, miközben a tőkeáttét 14-33 százalék közötti mértékben csökkent.
Vigh György Zsolt
