Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elemzők alaposan feladták a leckét a piaci szereplőknek a Fed múlt keddi kamatdöntése előtt azzal, hogy közülük sokan 75 bázispontos kamatvágásra esküdtek, és ezzel már előre kódolták a nagy részvénypiaci buktát. A Fed és élén Alan Greenspan feltehetően nagyon jól tudta, hogy a tipikus „medve" részvénypiacon csak még nagyobb pánikot okozna a túlzott enyhítéssel, egyebek mellett ezért döntött a „csak" újabb 50 bázispontos kamatvágás mellett. (Egyes „szofisztikált" piaci résztvevők a 75 bázispontos kamatcsökkentés esetén azt is feltételezhették volna, hogy a Fed valami olyasmit tud, amit más nem.) Az elméleti közgazdaságtan szerint a kamatcsökkentés az adott devizát gyengítő tényező, ráadásul az euró/dollár esetében a kamatkülönbség a közös pénz létrejötte óta a legkisebb mértékűre, 25 bázispontra olvadt, lévén az irányadó amerikai kamat 5, az európai 4,75 százalék. Az események azonban rácáfoltak az elméletre. Igaz, rövid ideig 0,9125-re emelkedett a kurzus, miután a Wall Street-i részvényárfolyamok a csalódottság miatt alámerültek, de a dollár gyengülése átmenetinek bizonyult. A New York-i események a sokszor tapasztalt módon a világ szinte valamennyi tőzsdéjére kihatottak, ezért a valódi menedék a dollár, azaz az amerikai állampapír s készpénz maradt („cash is king"). A Fed mégiscsak meghagyta a kamatkülönbséget, és nyitva hagyta a további monetáris enyhítés lehetőségét is, amivel feltehetően akkor fog élni, ha tényleg értelme lesz a részvénypiac megsegítésének. Az euró csütörtökön rövid időre 0,8829 dollárra, három hónapos mélypontjára esett. Ez azt jelentette, hogy a tavaly májusban kétszer is helyi alátámasztásként funkcionáló 0,8848-as érték még gyakorlatilag érintetlen maradt. Bár az amerikai Conference Board vezető mutatókból összeállított indexe (LEI) februárban csökkent, ám ez a felmérés készítői szerint annak ellenére sem utal a gazdaság recessziójára, hogy az utóbbi öt hónapból négyben mutattak ki visszaesést. Ezzel szemben a szebb napokat is látott euró keresztapja, a Nobel-díjas Robert Mundell amerikai közgazdászprofesszor szerint az amerikai GDP zsugorodása háromnegyed éves folyamat lesz.
A közös pénz vesszőfutásához az is hozzájárult, hogy a német üzleti bizalom másfél éves mélypontra esett és a francia pénzügyminisztérium lefelé módosította GDP-előrejelzését. Az eurózóna növekedési kilátásai tehát romlanak. Az Európai Központi Bank (ECB) vezetőinek kiváró monetáris álláspontot emlegető nyilatkozataiból egyes elemzők azt olvassák ki, hogy nem várható kamatcsökkentés, ami a közös pénz ellen hat, míg mások szerint épp ellenkezőleg, azért gyengült az euró, mert kamatcsökkentés várható. A Merrill Lynch vezető devizastratégája úgy véli, hogy növekszik az euróeladási nyomás - méghozzá olyan környezetben, ahol a közös pénzt tartók nagy számmal vannak jelen - és ezzel együtt annak az esélye, hogy egy-három hónapon belül a dollárárfolyam a tavaly október végén kialakult eddigi mélypontra, 0,8228 környékére esik. Szerinte még ha az ECB ezen a héten csökkentené is a kamatot, az már elkésett lépés lenne, valamint a piac jobban hisz az amerikai gazdasági és monetáris vezetésnek, mint az ECB-nek.
A világszerte barátságtalan részvénypiaci környezetben a dollár nemcsak az euróval szemben mutatta meg oroszlánkörmeit. Három hónapos csúcsra emelkedett a fonthoz és a svájci frankhoz, két és fél éve nem látott szintre a kanadai dollárhoz, valamint történelmi magasságba az ausztrál dollárhoz képest. A jennel szemben az új 22 hónapos magasságot csütörtökön 124,4 jelentette, miután a Bank of Japan még hétfőn visszatért a zérókamathoz. Ráadásul olyan pletyka terjedt el, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági kérdésként kezeli a japán gazdaság állapotát, és ezért hallgatólagos megállapodás jött létre az amerikai-japán csúcson a jen gyengülésének tolerálását illetően. Mijadzava Kiicsi japán pénzügyminiszter - természetesen - erről nem hallott, sőt cáfolta, hogy az export élénkítése érdekében gyengíteni kívánják a jent. A további értékvesztésnek persze nem ez a nyilatkozat vetett véget, hanem az a tény, hogy a jen rendkívüli mértékben túleladottá vált, s eközben ráadásul a 124,4-es értékkel megközelítette a 124,8-as, 1999. májusi helyi maximumot, amelyet sokan erős technikai ellenállási szintként tartanak nyilván.
B. P. A.
