Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Különösebb pánikot nem, de kisebb csalódást okozhatott a hétfőn közzétett, a várakozásnál gyengébb folyó fizetési mérleg. A hozamok, ha szerény mértékben is, több napon át emelkedtek, a legrövidebb, 3 hónapos futamidőt leszámítva. A jegybanki kötvény maximális hozama immár harmadik hete mozdulatlan, most viszont ehhez nem volt elég a megszokott semleges jegybanki magatartás, ezúttal mintegy 20 százalékkal nagyobb értékű kötvényt dobott piacra az MNB, mint amennyi éppen lejárt. A prioritás eszerint inkább a hozam szinten tartása, szemben a semlegességgel. Érdemi változás nyilvánvalóan csak egy erőteljes piaci nyomás, illetőleg egy - talán ennek is előfeltételét képező - kedvező inflációs mutató esetén történhet. A soron következő fogyasztói árindexet egyébként holnap teszi közzé a KSH. A kéthetes betéti tenderen a 140 milliárdos piaci igény csak 70 százaléka volt a teljes keretnek. A múlt hét aukciós szempontból a kötvényeké volt. A hároméves papír 9,77 százalékos átlaghozamával elég gyenge teljesítményt nyújtott. Meglepetés volt viszont a hat hónapos diszkontkincstárjegyhez kötött kamatozású 2005/F iránti, 21 milliárd forintot meghaladó érdeklődés, miután a papír legutóbbi aukcióján (igaz, ez majdnem négy hónapja volt) a benyújtott ajánlatok volumene alig több mint a tizede volt a mostaninak. A héten a nagy kereslet hatására 6 helyett 7,5 milliárd forint névértékben allokált kötvényt a kibocsátó, 98,87 százalékos átlagos nettó árfolyam mellett.
Két kötvényből is visszavásárlási aukciót tartott a héten az ÁKK, ezeken azonban egyetlen kötvényt sem vásárolt meg ténylegesen. A 2001/E papírból 16 ajánlattevő összesen 2,3 milliárd forint névértékű, míg a 2001/H-ból 11 pályázó 5 milliárd forintnyi kötvénytől szeretett volna megszabadulni, de hiába, mert az ÁKK egyetlen ajánlatot sem fogadott el. (Azt persze nem lehet tudni, a papírokat milyen hozam mellett ajánlották fel, azt pedig még kevésbé, milyen hozam mellett lett volna hajlandó vásárolni az ÁKK.) A diszkontkincstárjegy-visszavásárlások rendszerének megszüntetése után ezt látva felmerülhet a kérdés, a kötvényekét van-e még értelme fenntartani.
A magas biztonságot garantáló, kötvény jellegű értékpapírok iránt érdeklődők számára új alternatívát kínál az állami tulajdonban lévő Földhitel- és Jelzálogbank. Első ízben jegyezhetők most nyilvános kibocsátású jelzáloglevelek, az akció ma zárul.
Bár az állampapírokhoz képest ez a befektetési forma elvileg alacsonyabb biztonsági fokot képvisel, a gyakorlatban - a tudomány mai állása szerint - a fedezetre vonatkozó szabályozás ugyanúgy bombabiztossá teszi. Ennélfogva a hatéves futamidejű, a fix kamatozású államkötvényekhez hasonló konstrukciójú jelzáloglevél elvben versenytársa lehet a hosszabb lejáratú állampapíroknak. A kisbefektetők szempontjából többek közt azért is, mert a forgalomba hozatal jegyzés útján történik, ami számukra lényegesen egyszerűbb elérhetőséget jelent, mint az államkötvények akár aukciós, akár másodpiaci vásárlása. Ennek ellenére - a hosszú futamidő miatt - elsősorban intézményi befektetők érdeklődésére számít a kibocsátó. Valószínűleg e körben landolnak majd a papírok azért is, mert kevés reklámot kapott a dolog, s a jegyzési időszak mindössze négy munkanap.
A másodpiacon a jelzáloglevelek az államkötvényekhez hasonló rendszerben foroghatnak majd. A tényleges forgalomhoz persze vevőkön kívül az is szükséges, hogy az első tulajdonosok ne kizárólag a papír lejáratig való tartását preferálják. Az állampapírpiacon szokásoshoz képest a mostani, maximum 3 milliárd forintos kibocsátási volumen azonban csekély. Ez az egyetlen oka, hogy bármilyen körből jövő, akár nagyon komoly érdeklődés esetén sem beszélhetünk egyelőre arról, hogy az akciónak lényeges hatása lenne az állampapír-piaci folyamatokra. A 9,71 százalékos éves hozam egyébként számottevően felülmúlja az államkötvénypiacon hasonló lejárat mellett elérhetőt, így meglepő lenne, ha nem jegyeznék le a maximális mennyiséget.
Ádám Zsigmond
