Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hitelintézetek ténylegesen érvényesülő betéti átlagkamatainak változása mindenkor összhangban van a kéthetes irányadó jegybanki kamat módosulással, derül ki az MNB adatok alapján készített összehasonlításunkból. A két mutató közötti különbség, az 1999 december és 2001 január között vizsgált időszakban, egészen tavaly év végéig együtt mozgott, míg az irányadó kamat októbertől kezdődő, csúcsértékén 100 bázispontos, emelkedését a betéti hozamok csak fele ekkora bővülése kísérte. Mindeközben a meglódult maginfláció nemcsak utolérte, de szeptemberben már meg is haladta a ténylegesen érvényesülő adott havi forintelhelyezéssel súlyozott, 1-3 hónapra lekötött lakossági betéti hozamokat. Vagyis ez a betétek maginflációhoz mért reálértékben való csökkenéséhez vezetett. A fogyasztói árindexhez képest a betétek már tavaly nyár végén elvesztették reálkamatukat és a későbbiekben 40-130 bázisponttal mindig alul múlták azt, egy korábban indult folyamat eredményeként. A már említett maginfláció júniusi - hét százalékos - mélypontjáról ez év januárig 350 bázisponttal emelkedett. Minderre azonban nem reagált a bankrendszer a betéti oldalon. Éves összehasonlításban a rövidtávú betéti kamatok 11,4-ről 9,5 százalékra, a hitelkamatok 22,5-ről 21 százalékra mérséklődtek.
A ténylegesen érvényesülő, adott havi kihelyezéssel súlyozott hitelkamatok és a betéti hozamok marzsa az 1999 decemberi 10,9 százalék után emelkedésnek indult, egészen 12,1 százalékig, majd tavaly decemberben 11,1 százalékra esett vissza, januári értéke ennél 40 bázisponttal magasabb volt. Vagyis a kereskedelmi bankok az MNB kamatváltozásait betéteiknél gyorsabban, hiteleiknél lassabban építik be az általuk adott és kért kamatokba, ezáltal jelentős többletbevételre tehetett szert a bankszektor. A szétváló három hónapos állampapír piaci hozamokat 2000 elején felülmúlta a lakossági - átlag - betéthozam. A három hónapos futamidejű államkötvények bevezetésével azonban az MNB visszaállította az egymástól jelentősen eltávolodó kéthetes jegybanki és három hónapos állampapír hozamok paritását, olvashattuk a Bankszemle tavalyi utolsó számában. Erre a sterilizáció hatékonyságának javítása miatt volt szükség. A kéthetente megtartott aukciókon a bankokon kívül az elsődleges állampapír-forgalmazók is ajánlatot tehetnek.
A forintforrások után képzett kötelező tartalék jegybanki kamata 1999 decemberétől idén januárig 8,25 százalékról 500 bázisponttal csökkent, a bankok itt lecsökkenő bevételeit azonban ellensúlyozza, hogy a kötelező-tartalék rendszer átalakítása miatt 11 százalékkal kevesebb pénzt kell kötelező tartalékolásra fordítani mint korábban.
A betéti kamatok változása széleskörű összefüggéseket takar, a kisebb - néhány bázispontos -, egy-két hét alatt korrigált kamatváltozás szakértők szerint magyarázható a likviditásban támadó apróbb lyukak befoltozásával, ez a nagy betétállomány miatt jelentős összeg. Az ügyfeleknek egy 5 bázispontos modosítás 2 milliárdos tétel esetén egy hét alatt mindössze húszezer forintos kamatveszteséget jelenetne.
Amellett, hogy minden a bankok számára jelentős piaci változás - leginkább az MNB irányadó számai - beépül az általuk adott és kért kamatokba, a pénzintézeteknél meghatározó a piacpolitika, vagyis, hogy melyik szegmensben kívánják erősíteni szerepüket. Így vannak bankok, amelyek nem szeretnének túl olcsók lenni, míg mások a vállalati szférára és nagyobb összeggel rendelkező magánszemélyekre koncentrálnak.
A betéthozamok jövőbeni változásainál a már említett infláció szerepe is meghatározó lesz. Az európai integráció kapcsán a csökkenő infláció miatt a betéti kamatok hasonló változása prognosztizálható. Éves távlatban ezt mutatja a lejárati struktúra iskolapéldával ellentétes alakulása is. Azaz, hogy a pár hónapos betéteknél többet fizetnek ugyan a féléves lekötések, de az ennél hosszabb lejáratra már csökken a bankok ajánlata. Mindez a hitelintézetek inflációs várakozásai tükrözik. Megfigyelők szerint a Járai Zsigmond vezette MNB-től ugyancsak az iránymutató kamatok közeljövőben történő csökkentését várható.
Vigh György Zsolt
