Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Folytatódott a magyar kötvénypiacon az a hozamemelkedési tendencia, amely február elején indult, s a két hete bejelentett kedvezőtlen januári inflációs adatoknak köszönhetően gyorsult fel. Az erős tőkekiáramlással már hónapok óta küszködő török jegybank a múlt hét csütörtökén bedobta a törülközőt, a líra melletti folyamatos beavatkozással felhagyva, szabadon engedte a nemzeti fizetőeszköz addig szigorúan kordában tartott árfolyamát. A líra ennek következtében értékének közel egyharmadát veszítette el. A török válság tovagyűrűző hatásait megérezték az európai feltörekvő piacok. A részvények általános gyengülése mellett (ez utóbbiban a Nasdaq mélyrepülésének is meghatározó szerepe volt) a kötvény- és devizaárfolyamokra is jelentős hatással voltak az események. A jó pár hétig a 4,5 százalék széles lebegtetési sáv erős szélén tartózkodó forint az elmúlt napokban 0,2-0,25 százalékot gyengült, eltávolodott az intervenciós ponttól. Ez annyit tesz, hogy a Magyar Nemzeti Banknak most már nem kell folyamatosan beavatkoznia a forint nem kívánt erősödését megakadályozandó, csökken tehát a spekulatív nyomás. A spekuláció visszahúzódása rövid távon nagyon jó hatással lehet a gazdaságpolitikai célok elérésére. Az intervenció miatti pénztöbblet (a jegybank a sáv szélén forintot ad el, ami növeli a pénzmennyiséget) semlegesítésének költsége csökkenhet, a jegybanki politika kamatmegállapítási szabadsága nőhet, a tervezett árfolyamsáv-szélesítéssel járó megrázkódtatások - ilyen például a forint túlzott megerősödése - akár enyhébbek is lehetnek.
A jelenlegi egyetlen veszélyforrás, hogy a mostani csökkenő vételi érdeklődés a hangulat további rosszabbodásával esetleg erősebb eladási hullámmá alakul át. A múlt hét csütörtökén megtartott kötvényaukciókon már látható volt, hogy a Magyarországon aktív külföldi befektetők kockázatéhsége ugyancsak csökkent. Míg a hároméves papírból sikerült eladni 20 milliárd forintnyit az előző napi hozamszint felett átlagosan 0,09 százalékponttal, az ötéves kötvényből hasonló hozamemelkedés mellett csak a felajánlott mennyiség 80 százalékát sikerült értékesíteni (persze ha az aukciós kiírás engedett volna magasabb hozamszinten is ajánlatokat, bizonyára az egész csomag elkel).
A hét egészét tekintve - a fentiekkel összhangban - a legnagyobb hozamemelkedést az ötéves papírok mutatták (8,74 százalékról 9,09 százalékra emelkedve). Jelentősen - 0,2 és 0,25 százalékponttal, 9,95, illetve 9,63 százalékra - emelkedtek a két- és hároméves irányadó hozamok is, egyedül a fél évnél rövidebbek csökkentek pár ponttal.
Mivel a globális recessziós félelmek annak ellenére nem csillapodtak, hogy mindenki tisztában van az amerikai jegybank eltökélt kamatcsökkentési törekvéseivel, a pesszimista hangulat várhatóan nem változik meg rövid távon. Ez általában a feltörekvő, alacsonyabb kockázati kategóriába sorolt országokat, értékpapírpiacokat érinti a legsúlyosabban. A hazai részvénypiac teljesítménye is jól mutatja, hogy a magyar piacot a nemzetközi befektetők mely csoportba sorolják, a sokszor hangoztatott pozitívumok ellenére.
Az állampapírpiac viszonylagos stabilitását eddig a nemzetközi kamatcsökkentési várakozások, illetve a forint jövőbeni várt erősödése miatt beáramlott tőke támasztotta alá. A külföldiek közel 800 milliárd forint értékű állampapír-piaci portfóliója azonban egyre nagyobb veszélyt hordoz magában. Ha olyan helyzet állna elő, amelyben a külföldi szereplők többsége úgy vélné, a sávszélesítés után a forint árfolyama nagyobb valószínűséggel gyengülni fog rövid távon, és nem erősödni, akkor a magyar hozamgörbe viszonylag gyors átalakuláson esne át.
Kishonti László
