Mióta a technológiai őrülettől következetesen távol maradó Julian Roberts „tigrisei" tavaly - a sors iróniájának köszönhetően - épp a Nasdaq részvénypiac összeszakadása előtt lehúzták a rolót, illetve a Fortuna kegyeit elvesztő Soros György Quantum alapjai a dollár shortolása és egy technológiai piaci kaland miatt megégették magukat, nem sokat lehetett hallani a fedezeti alapokról (hedge funds). A Business Week beszámolója szerint azonban a fedezeti alapok távolról sem tartoznak a kihalt őslények közé, ellenkezőleg, élnek és virulnak. A Van Hedges tanácsadó cég adatai szerint tavaly 75 milliárd dollár áramlott ezekbe az alapokba, sőt, a cég azt a jóslatot is megkockáztatta, hogy a fedezeti alapokban kezelt pénz öt éven belül meghaladja az 1000 milliárd dollárt.
Akárcsak az elmúlt tizennégy évben szinte mindig - kivétel 1995, illetve 1998, amikor az orosz pénzügyi összeomlás keresztülhúzta a Long Term Capital Management Nobel-díjasainak szofisztikált számításait -, a fedezeti alapok tavaly is megverték a piacot. Míg a Standard & Poor's 500 9,1, a Nasdaq Composite pedig 39 százalékkal csökkent, addig - a Hennessee Group tanácsadó adatai szerint - a fedezeti alapok átlagosan 8 százalékos hozamot produkáltak. A biotechnológiai piacon játszó alapok után a legnagyobb - átlagosan 30 százalékos - hozamot persze azok az alapok mutatták fel, amelyek a technológiai piacon végigshortolták a tavalyi esztendőt. (A jelenlegi három legnagyobb alap pontosan ezzel foglalatoskodott.) Összehasonlításul: az 1999-es év csillagai, a technológiai piacra szakosodott egyszerű befektetési alapok, melyek a „bikapiacon" több száz százalékos hozamot értek el, tavaly átlagosan 33 százalékos veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.
A fedezeti alapok feltámadó népszerűsége részben annak köszönhető, hogy az egyszerű befektetési alapoknak az amerikai törvények tiltják a shortolást, ami a jelenlegi „medvepiacon" nem predesztinál látványos hozamra. A kisebb befektetők igényeit kielégítendő a pénzügyi szolgáltatók, köztük olyan neves brókercégek, mint a Merrill Lynch, sorra hozzák létre fedezeti alapjaikat, melyekbe már 100 ezer dollárral is be lehet szállni. (Néhány éve még 1 millió dollár volt az a minimális összeg, amellyel valaki bekopogtathatott egy fedezeti alaphoz.) Persze a befektetési alapkezelők sem akarnak lemaradni a hajóról, és olyan fedezeti alapokat hoznak létre, melyekben a minimális összeg már csak 10 ezer dollár, és amelyekből - akárcsak a hagyományos befektetési alapokból - mindenféle időbeli korlátozás nélkül ki lehet szállni.
A fedezeti alapok legnagyobb befektetői az intézmények. A Cerulli Associates adatai szerint az ezen alapokban jelenleg kezelt 400 milliárd dollár 25 százaléka intézményi befektetőktől, köztük nyugdíjalapoktól származik. Az intézményi befektetők igényei az elmúlt időszakban gondosabb kockázatkezelésre, óvatosabb hitelfelvételre és átláthatóbb befektetési stratégiára kényszerítette a fedezeti alapokat. A szektorban a másik legnagyobb változás, hogy az alapok jóval kisebbek, mint korábban. Míg az állandóan a figyelem középpontjában álló, műveleteivel kisebbfajta földindulásokat kiváltó Tiger és Quantum fénykorában 23, illetve 22 milliárd dollárt mozgatott, addig a jelenlegi legnagyobb fedezeti alap csupán 5 milliárd, az átlagos pedig csupán 1 milliárd dollárt kezel.
Nagy László
