Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 10,6 százalékos novemberi év/év infláció 0,2-0,3 százalékkal volt magasabb, mint az átlagos elemzői várakozás. Az árindex csaknem minden összetevője a vártnál gyorsabb ütemben emelkedett (a benzin ára viszont már csökkent). Az élelmiszerek drágulása tovább folytatódott. Míg korábban mindenki csak legyintett az élelmiszeripar és a mezőgazdasági termelők áremelési törekvéseire - mivel azt a multinacionális kiskereskedelmi láncokon alig tudták keresztülvinni -, most erősödik a félelem, hogy az újabb januári árfenyegetések nem csak légből kapottak.
A legszomorúbb azonban a szolgáltatások árindexének - amely a fogyasztói árindex legsúlyosabb, a maginflációban meghatározó tényezője - további gyorsulása volt. Míg az év korábbi részében a szolgáltatások év/év indexe elmaradt a teljes inflációs kosárétól, a mostani 10,5 százalékos érték azzal lényegében megegyezik. A szolgáltatások áralakulása tehát most már korántsem az inflációt lassító tényező, s jól tükrözi az év során tapasztalt külső sokkok tovagyűrűzését. (A piaci, kormányzati intézkedések által nem befolyásolt szolgáltatások ára ennél is jóval nagyobb, számítások szerint 12 százalék feletti emelkedést mutatott.)
A kötvénypiac mindezeknek megfelelően az adat nyilvánosságra kerülése után negatívan reagált, a hozamok 0,10-0,15 százalékponttal emelkedtek. A piaci bizonytalanságot fokozta az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ a csütörtöki kötvényaukción a 2011/A jelzésű, tízéves papírból soha nem látott mennyiséget, 12 milliárd forintnyit kínált fel. Az erős kínálat miatt a papír hozama a másodpiacon néhány nap alatt csaknem 0,20 százalékponttal, 9,11 százalékig kúszott fel.
Ezek után igen nagy meglepetést okozott az aukciós végeredmény, ugyanis közel 49 milliárd forintos rekordkereslet mellett csak a 9,05 százalékos hozamszint alatti ajánlatokat fogadták el, miközben az ÁKK még 3 milliárddal meg is emelte a kibocsátott mennyiséget.
A papírokat korábban fedezet nélkül eladó, pesszimista kereskedők mellett - akik értelemszerűen nem tudták olcsón visszavásárolni az eladott mennyiségeket - a mostani aukciónak több más áldozata is volt. Ezek közül a legnagyobb az a cég, illetve kereskedő, aki az aukció előtti izgalomban egy a 2011/A kötvényre szóló, mintegy 2,2 milliárd forintos, 9,25 százalékon, a maximális beadható hozamon beadandó ajánlatát véletlenül a másik felkínált kötvény, a 2003/K ajánlatai közé rakta be. (Az ajánlat egyébként is vélhetően technikai okokból, csak az ajánlati könyv átlagárának növelése miatt született.) Mivel a két kötvény hozama között több mint 1,8 százalékpont a különbség, ezen az egy ügyleten mintegy 70 millió forint vesztesége keletkezett.
Ennek a következménye volt az is, hogy a 2003/K papír aukciójának 10,89 százalékos maximális hozama és 10,74 százalékos átlaghozama között szokatlanul nagy lett a különbség. Azok a befektetők tehát, akik úgynevezett nem kompetitív ajánlatokat adtak be (tehát a kialakuló átlagáron voltak hajlandók vásárolni), szintén jóval drágábban jutottak papírokhoz. (A nem kompetitív ajánlatok maximum az összes 10 százalékát tehetik ki.) Az aukció után, az eredményeket látva, további befektetők kapcsolódtak be a vételi lázba, a 2005/E jelzésű papírra például 9,7 százalékos hozamon - az előző napinál 0,5 százalékponttal alacsonyabban - is kötöttek üzletet.
A mostani események utólagos magyarázataként minden bizonnyal az EU-csatlakozásunkról pozitív üzenetet küldő nizzai csúcstalálkozót lehet megemlíteni fontos tényezőként. Esélyeink javulása a hosszú, már az unióba való belépés után lejáró kötvények irányába tereli a szereplőket, ezek hozama ugyanis várhatóan gyorsan közelíteni fog az nyugat-európai, alacsonyabb hozamszintekhez. Pozitív hatással lehetett a Mol kétszeri benzinárcsökkentése is, amelyet az olaj és a dollár árfolyamesése tett lehetővé, sőt esetleg a külföldi befektetők év végén várható portfólió-reallokációja (befektetéseik átrendezése) is.
Az inflációs folyamatok mindazonáltal továbbra is bizonytalanságot keltenek, s a múlt heti folyamatokból is jól látszik, hogy a magyar piac alacsony likviditása miatt a piaci hangulatváltozásokból eredő korrekciók drámai elmozdulásokat okozhatnak, lényegében akár üzletkötés nélkül is. Ennek ezúttal árfolyam-emelkedés volt az eredménye.
Kishonti László
