Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első negyedévben a magyar tőkepiac legnépszerűbb témája az EU-konvergencia és az ahhoz kapcsolódó elemzések voltak. Az erről nyilatkozó alapkezelők optimista hangot ütöttek meg, az elemzők pedig hatalmas áremelkedéssel számoltak a részvénypiacon és a kötvényhozamok további csökkenését jósolták. Az óvatosabbak már akkor úgy gondolták, hogy nem a konvergencia mozgatja piacot, hanem csak egy „egyszerű" globális és feltörekvő piaci áremelkedésről van szó, a felfokozott hangulatban azonban minden forgatókönyv elképzelhetőnek látszott. A hatalmas optimizmus ellenére az azóta eltelt időszakban a BUX index majdnem 30 százalékot esett, a kötvényhozamok pedig 200-300 bázispontot emelkedtek.
Az optimizmus pesszimizmusra váltott, a Merrill Lynch napokban megjelent felmérése szerint például az alapkezelők 1999 áprilisa óta nem voltak ennyire borúlátóak a feltörekvő részvénypiacokkal kapcsolatban. Tavaly áprilisban a BUX 5500 pont környékén volt, s onnan egy év alatt majdnem megduplázódott. Ezalatt az ING dollárban számított latin-amerikai részvényindexe 130-140 körüli szintről 210 pont környékéig emelkedett.
A konvergenciát mára, úgy tűnik, mindenki elfelejtette, a hazai kötvénypiaci szereplők pesszimisták és a részvénypiacon sem számítanak a befektetők komoly emelkedésre. Ugyanakkor, tisztán a számokat nézve, régen volt ennyire kedvező értékelési szinten a részvénypiac.
Jelenleg a BUX átlagos P/E-je (árfolyam/nyereség hányadosa) 11, a 2001-es??????? eredményekkel számolva a várható BUX-pontértékre átszámított aggregát profit pedig 740 pont. (Ez röviden annyit jelent, hogy ha a BUX indexet mint részvényt fogjuk fel, akkor az egy részvényre jutó nyereség nagysága 740 indexpont körül van.) A frankfurti DAX P/E-je 22, az S&P 500 indexé pedig 23. Ha Magyarország valóban belép az EU-ba és az EMU-ba, akkor arra számíthatunk, hogy legkésőbb 2005-ig a hazai piac P/E-je (amely aggregát szinten a legjobb megközelítési mód) elérheti a 20-at, de rosszabb esetben is a 15-öt.
A magyar papírok igen jelentős diszkonttal forognak német társaikhoz képest. A Matáv 13-as előre tekintő P/E-jével szemben az anyacég Deutsche Telekom ugyanazon mutató alapján háromszor ennyire drága. Amennyiben csupán arra számítunk, hogy a következő öt év folyamán az átlagos infláció 5 százalék körül alakul, és a vállalati profitok efölött mindössze évi 2 százalékponttal tudnak nőni, akkor ez a nem igazán optimista forgatókönyv is arra utal, hogy a 2006-os várt „BUX-profit" 1050 pont körül lehet. Ha a hazai papírok a jelenleg Európában teljesen normális 20-as P/E-n „mennek be" az euróövezetbe, akkor 2005-ben 21 000 pont is lehet a BUX értéke.
Ez ötéves távlatban – a jelenleg 8000 indexpont körüli szintről indulva – évi 21 százalékos hozamot jelentene a BUX-szal megegyező részvényportfólió vásárlóinak. Ha egy szolidabb, 15 körüli csatlakozáskori P/E-vel számolunk, 15 750-es BUX-szintet és 14,5 százalékos éves átlagos hozamot kapunk eredményként. Összehasonlítva ezt a ma érvényes, 9,5, százalék körüli tízéves állampapírhozamokkal, mindenképpen vonzónak tűnik a részvényvásárlás, hiszen a jelenlegi kötvényhozamok felett ez 500–1100 bázispontos hozamfelárral egyenlő.
Amennyiben a kissé optimistább, de jelenleg reálisabbnak tűnő feltételezést vesszük alapul, amely magasabb, 5 százalékos reálprofit-növekedéssel számol éves szinten, akkor 15-ös, 20-as P/E esetén éves átlagban 17, illetve 24 százalékos hozamot érhetnének el a tőzsdén a részvénytulajdonosok a következő öt év folyamán. A mostani árszinten tehát hosszabb távon mindenképpen vonzónak tűnnek a hazai részvények. Ha semmilyen komolyabb világgazdasági probléma nem következik be, akkor a magyar részvények jelentősen a kötvénypiac fölött teljesíthetnek.
Természetesen nem szabad elfeledkezni a nemzetközi tőkepiaci hangulatnak a magyar részvényárfolyamokra gyakorolt hatásáról sem. Ha az Egyesült Államokban a high-tech-szektorban folytatódik a már eddig is komoly méreteket öltött áresés, és ez visszavetné az amerikai gazdaság növekedését, akkor valószínűleg a világ többi tőzsdéjére is nehéz idők várnak. Sajnos ennek esélyét sem szabad alábecsülni. Természetesen ebben az esetben a konvergencia jelentése megváltozik, hiszen lehet, hogy nem a jelenlegi magas értékelési szintekhez konvergálunk, hanem alacsonyabb, esetleg csak átlagosan 10–14-es P/E értékekhez. Ebben az esetben azonban a külföldi részvények sem nyújthatnak menedéket, a magyar piac még ez esetben is jobb teljesítményt nyújthat.
A fenti gondolatmenetből két következtetés adódik. Egyrészt a hazai részvénypiac nagyjából ötéves távon a kötvényekénél magasabb hozamot fog biztosítani, másrészt a BÉT részvényei fejlettebb európai társaiknál jobban fognak ugyanezen időn belül szerepelni. Így egy megrázkódtatásoktól mentes világpiaci környezetben a magyar részvények jelenleg jó befektetési célpontnak számítanak.
Zsiday Viktor
