Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az állampapír-piaci hangulatnak nem igazán tett jót a szeptemberi folyó fizetési mérleg november 3-án nyilvánosságra került, a várakozásoknál jóval nagyobb hiánya, a hosszabb kötvények hozama erre 0,10–0,15 százalékpontos emelkedéssel reagált. (Furcsa módon már egy nappal az adat hivatalos nyilvánosságra kerülése előtt.) A papírok közül egyedül a leghosszabb, 10 éves futamidejű tudta tartani magát, egy másfél milliárd forint körüli összértékű, november 4-i vételi megbízás utólagos hatásának köszönhetően.
Összességében az Államadósság Kezelő Központ által kalkulált irányadó hozamok a 6 hónaptól 5 évig terjedő futamidőkre 0,11–0,24 százalékpontos emelkedést mutattak az elmúlt héten. Bár a szereplők nagy része fundamentális oldalról a jelenlegi hozamokat – különösen két éven túl – meglehetősen vonzónak találja, a vételi érdeklődés megjelenése még várat magára. Ennek legfőbb oka, hogy nem tudják, az inflációs adatok július óta tartó rendkívüli mozgékonysága és kiszámíthatatlansága meddig tarthat még.
A holnap megjelenő októberi fogyasztói árindexszel kapcsolatban is az a feltételezés, hogy a makroelemzők által jósolt, átlagosan 10,3 százalékos év/év érték minden, csak nem megbízható, a tényleges várakozások a 10 százalék feletti, alulról korlátos tartományban mozognak. A már beépült félelmek miatt még az is könnyen elképzelhető, hogy egy eme konszenzusos várakozás feletti, 0,1–0,2 százalékpontos értéket is megnyugvással fogadna a piac, az ezzel megegyező, illetve még kisebb értékeket pedig egyenesen ovációval. (A 10,5 százalék feletti szintekről most inkább ne is beszéljünk.)
Bármi legyen is a végeredmény, a rövid ideig tartó sokk után – ha lesz ilyen – kicsit kedvezőbb körülményeket hozhatnak a piacra a hónap végi nagy állampapír-lejáratok. Persze nem feltételezhető, hogy a befektetők a lejárt papírokból származó pénzt 10 éves kötvényekbe fektetik, a jelenlegi, 11 százalék feletti hozamszintek viszont a két-három éves szegmenst még a kockázatkerülőbb befektetők számára is vonzóvá teszik a rövid, éven belüli papírokkal szemben.
Volt a héten egy másik érdekes hír is, amit a nagy remegés közben a befektetők zöme gyorsan elfelejtett. A pénzügyminiszter ugyanis bejelentette, hogy az előzetes adatok szerint az októbert 60 milliárd forint körüli többlettel zárta a konszolidált költségvetés. Az első tíz havi hiány ennek megfelelően 180–190 milliárd forint között mozog, ami az éves tervnek csupán alig több mint 40 százaléka. A költségvetési számok annak ellenére szenzációsan alakulnak, hogy a kormány továbbra is tartja magát a tervezett hiány eléréséhez. Egyre többen kérdőjelezik meg azt, hogy a már ismert, nagyobb összegű kiadásokkal együtt is lehetséges lesz-e a munkanapok átlagában több mint 6 milliárdos hiányt összehozni novemberben és decemberben.
A többlet elköltésének, esetleg 2001-re való átcsúsztatásának módja a jövő évi költségvetési hangulatról is sokat elárulhat. Jópontokat gyűjthetne magának a pénzügyminiszter (aki jegybankelnök-jelöltként is szóba került), ha a takarékosság mellett foglalna állást.
Kishonti László
