Hozamemelkedés az állampapírpiacon

A múlt héten tartott két kötvényaukciót baljós előjelek kísérték. Az éven túli lejáratoknál a másodpiaci hozamok napról napra emelkedtek. Talán azért is, mert egyre többen beszéltek arról, hogy az aukciókon aligha lesz megfelelő kereslet a két- és az ötéves államkötvények iránt, legalábbis a másodpiacon kialakult hozamok mellett.
Az eredmények a szkeptikusokat igazolták, ami a kialakult hozamszinteket illeti. Mennyiségileg ugyan impozáns volt a kereslet, hiszen mindkét papírból a felkínált mennyiségnek jóval több mint a duplája iránt lett volna igény. A megajánlott árakat illetően azonban már jóval mértéktartóbbak voltak a vevők. Így a nagy kereslet sokkal inkább az olcsó vásárlási lehetőség iránt táplált reményeknek, mintsem az árverezett papírok kilátásait illetően megnyilvánuló optimizmusnak volt a jele.
Végül is nem csalódtak, akik jó vételt szimatoltak, hiszen a már egyébként is megemelkedett másodpiaci hozamsávnak igencsak a tetején alakultak ki az aukciós hozamok. A 2002/J kötvényre csütörtök délelőtt még 10,02 százalékos hozamszinten vételi árat jegyeztek, az aukción pedig még a 10,04 százalékon benyújtott ajánlatok is célba értek. Az ötéves papírnál (2005/E) hasonló volt a helyzet, délelőtt a legjobb vételi ár 8,8 százalékos hozamnak felelt meg, a maximális aukciós hozam pedig 8,82 százalékra rúgott.
Összességében egy hét alatt a referenciahozamok alapján 31-44 bázisponttal emelkedtek a középtávú papírok hozamai, ennél szerényebb mértékű, de ugyancsak emelkedés figyelhető meg a tízéves papírnál és az éven belülieknél.
A legrövidebb futamidőnél, a három hónapos papírnál az MNB-kötvény kiegyensúlyozottá teszi az áralakulást. A piaci szereplők hozzászokhattak már, hogy a jegybank 10,9 százalékos hozamszint környékén húzza meg az ajánlatok elfogadásának határát. Ez a status quo már egy hónapja fennáll, ami mégis változik, az az ezen hozamszint kialakításához szükséges kötvénymennyiség. Ez a múlt héten szerény volt, 14 milliárdos tételt dobtak piacra, s mind az átlag-, mind a maximális hozam hajszálra megegyezett az egy héttel korábbi aukció eredményével.
A mennyiség csökkenése azt jelenti, hogy változatlan piacra dobott mennyiség mellett emelkedtek volna a hozamok. Ha a kereslet tovább gyengül, az vagy hozamemelkedést, vagy - ha a jegybank ezt nem kívánja, ami valószínű - a konstrukció legalábbis átmeneti szerepvesztését eredményezheti. Még ha a piaci hangulat hirtelen optimizmusba csapna át, akkor sem valószínű számottevő hozamcsökkenés, hiszen - legalábbis ha a jegybank változatlanul kitart a 10,9 százalék körüli hozamszint mellett - ehhez az kellene, hogy az eufória olyan méreteket öltsön, hogy a százmilliárdos tétel is könnyűszerrel gazdára találjon.
Az éven belüli lejáratú papírok piacán szembetűnő, hogy a hátralévő futamidejük alapján ebbe a kategóriába sorolható államkötvényeknél a hozamemelkedés lényegesen nagyobb volt, mint a diszkontkincstárjegyeknél. Mivel a külföldiek diszkontkincstárjegyet nem vásárolhatnak, államkötvényt viszont igen, e jelenség egyetlen logikus magyarázata a külföldiek vásárlókedvének jelentős lanyhulása, illetőleg az, hogy a külföldiek ezt a piaci szegmenst eladói nyomás alá helyezték.
A rövid kötvények és a diszkontkincstárjegyek hozamalakulását általában az jellemzi, hogy a kötvény "normális" esetben (azaz, amikor a külföldiek jelentős vásárlóerőt képviselnek a piacon) jóval alacsonyabb hozam mellett forog, mint a hasonló futamidejű diszkontkincstárjegy. Amikor a külföldiek távol maradnak, a hozamok kiegyenlítődnek, hiszen a belföldi befektetőknek - hacsak nem a külföldiek későbbi visszatérésére spekulálnak - nem számít, hogy kötvénynek vagy kincstárjegynek hívják a papírt, egyszerűen a magasabb hozamút választják.
ÁDÁM ZSIGMOND