Egyenlítettek a nemzetközi részvényalapok

Történetük során először a múlt hét közepén a külföldön befektető, "nemzetközi" részvényalapokban majdnem pontosan - pár száz millió forint híján - ugyanannyi tőke volt, mint a hazai részvényekre szakosodott társaikban. Az előbbiek össztőkéje az ősz eleje óta tartó, többé-kevésbé folyamatos növekedés mellett szintén elérte a 28 milliárd forintot. A hazai részvényalapok tőkéje ugyanakkor lényegében évek óta csökken, illetve tavaly év közepétől inkább stagnál, ma is lényegében a szeptemberi szinten van.
A nemzetközi részvényalapok többségénél egyformán megfigyelhető a növekedés, de sokkal, körülbelül 5 milliárd forinttal dobták meg a statisztikát az utóbbi hónapokban indított új konstrukciók (OTP Platina, ING Globális Részvény, MKB Európai Részvény). A tavalyi év egyébként az alapkezelők szándékai szerint is a nemzetközi alapoké volt és talán az idei is az lesz. A PSZÁF (ÁPTF) által tavaly és az idén nyilvántartásba vett 26 új nyílt végű alapnak több mint a fele, 14 volt nemzetközi alap, közülük hét külföldön befektető részvényalap, hét pedig egyéb (kötvény- vagy vegyes alap). A magyar értékpapírpiacra szakosodó alapok piacán az utóbbi pár hétben kisebb változások voltak érezhetők, amelyek eltérnek a hosszabb távú trendektől. A kötvényalapok össztőkéjének szakadatlan növekedése kissé megtorpanni látszott, bő két hete 384 milliárd forint körül stagnál (az adatokat nem tisztítottuk meg az árfolyamváltozások hatásaitól). A hazai papírokba fektető részvényalapoknál pedig az utóbbi három-négy hét három-négymilliárd forintnyi növekedést hozott, amire január eleje óta nem volt példa. A külföldi kötvényalapok össztőkéje - amelyeket az erős forint és a magas külföldi kötvényhozamok régóta sújtanak - március végén rekordalacsony, 2,8 milliárd forint körüli szintre süllyedt, majd április közepére valamelyest emelkedett, mintegy 3,5 milliárd forintig.
E. J.