Bizonytalanság uralkodotta G-7-csúcs előtt

Kisebbfajta pánik uralkodott el a múlt hét elején a jenpiacon. A piaci szereplők egy részének ugyanis meggyőződésévé vált, hogy japán kérésre a G-7-államok közös nyilatkozatban osztják majd az erős jen miatti tokiói aggodalmakat. A dollár/jen jegyzés 105,3-ről közel 107-ig futott fel még hétfőn, míg az euró/jen kurzus 103,15-re emelkedett kedden. A jen gyengülését segítette a várakozás, amely szerint az új pénzügyi évben a japán befektetők várhatóan ismét külföldre viszik a pénzüket, elsősorban magas hozamú amerikai államkötvényeket vásárolva. A közeljövő igen lényeges kérdésének tartják szakértők, hogy mi lesz a sorsa az összesen mintegy 100 ezer milliárd jen értékben, a lakosságnak 6 százalékos kamattal a kilencvenes évek elején kibocsátott, 10 éves lejáratú postai takarékkönyveknek, amelyek e hónapban kezdtek el lejárni.
Szerdán ismét komoly változás állt be a kereskedésben, amit elemzők a japán fellendülésbe vetett hit erősödésével, a G-7 közös nyilatkozattal kapcsolatos várakozások enyhülésével, valamint a japán jegybank (BoJ) monetáris politikájának a nem túl távoli jövőben várható irányváltásával magyaráztak. A jenvásárlók, akik addig nem mertek újabb pozíciókat nyitni a G-7-ülés miatt, határozottan felbátorodtak attól, hogy a BoJ jelentése szerint a gazdaság javulása egyre tisztábban látható. Ráadásul a G-7-nek közös nyilatkozattal kapcsolatos várakozásokat enyhítendő célzásokat tett Hajami Maszaru, a BoJ kormányzója. Hajami a monetáris politika belátható időn belüli - az elemzők szerint ősz elején várható - megváltoztatására is utalt (ez a defláció elleni küzdelemhez hatásos fegyvernek tartott, a rövid távú kamatszinteket alacsonyan tartó gyakorlat megváltozását is jelentheti). Szakérők szerint e tényezők hatására fordult meg a trend és indult erősödésnek a japán fizetőeszköz, dollárral szembeni árfolyama 105,3-ig, illetve az euróhoz képest 100,6-ig emelkedett csütörtökre. A tokiói gazdasági tervezési hivatal (EPA) pénteki jelentése tovább erősítette a derűlátást, mivel az a vállalati szektor növekvő beruházási hajlandóságára és a magánfogyasztás magához térésére utalt.
Az euró annak ellenére nem tudott igazán erősödni a múlt hét elején a dollárral szemben, hogy az EU brüsszeli bizottsága 3,1-ről 3,4 százalékra módosította az eurótérség idei növekedési előrejelzését. A New York-i viharos tőzsdei események sem gyengítették a dollárt a közös pénzzel szemben. Ezzel újra igazolódtak azok a vélemények, melyek szerint a zöldhasúnak a Dow Jones ipari átlaggal való együtt mozgása csökkent és a Nasdaq tőzsdeindex ingadozása nem tükröződik az amerikai pénz árfolyamában. Az Európai Központ Bank (ECB) csütörtöki ülésétől az elemzők többsége nem várt kamatemelést, de az utóbbi időszakban megszokott módon az utolsó pillanatban növekedett a szigorításra tippelők száma. Ennek az lett a következménye, hogy a kamatemelés elmaradása után általános gyengülésnek indult a közös pénz árfolyama. Wim Duisenberg ECB-elnök a döntés után arról beszélt, hogy csak az euró megtámogatására nem emelnek kamatot, mivel annak árfolyamára vonatkozóan nincs célkitűzésük. Azt is hozzátette viszont, hogy a közös valuta gyengesége miatt esetleg felgyorsuló inflációt már csírájában el kívánják fojtani. A pénteken közölt adatok szerint a márciusi egyhavi infláció 0,7 százalék volt az USA-ban. Ennek nyilvánosságra hozását követően az euró/dollár kurzus 0,96 körül stabilizálódni látszott.
B. P. A.