Bizonytalanság az államkötvénypiacon

Bár az Államadósság Kezelő Központ által kalkulált irányadó hozamok az egy éven túli kötvényeknél április 6. és 13. között jelentős, 0,22-0,51 százalékpontos csökkenést mutattak, az optimizmus igencsak törékenynek tűnik. Ezt jól jellemzi, hogy múlt hét csütörtökön délután a kereskedés utolsó perceiben néhány száz millió forint értékű (tehát csekélynek számító mennyiségű) kínálattal bámulatosan rövid idő alatt pánikhangulatot volt képes gerjeszteni az egyik nagyobb piaci szereplő.
A kötvénypiacon jelenleg a likviditás olyan alacsony szinten áll, hogy egy-egy ilyen akció több napra képes befolyásolni a hangulatot. Csaknem teljes mértékben hiányoznak azok a típusú befektetők, akik az ideiglenes pánikhangulatot meglovagolva kihasználnák a papírok néhány napig vagy óráig fennálló relatív olcsóságát. A magyar kötvénypiac jelenlegi illikviditásának egyébként több oka is van. Az első és legfontosabb az, hogy a külföldi befektetők, akik nagymértékben felelősek voltak a tavaly november és idén március között lejátszódott drámai hozamesésért, most semmiféle érdeklődést nem mutatnak a magyar papírok iránt. A kezükben lévő állomány több hete stagnál, 580 milliárd forint körül mozog.
Az elemzők szerint a külföldiek távolmaradásának fő oka abban rejlik, hogy a lengyel piacon jelenleg versenyképesebb hozamok mellett lehet befektetni. Az indoklásban biztos van igazság, ám abban is, hogy a lengyel piacon mind a kötvénybefektetéseknek, mind a zloty árfolyamának jóval magasabb a kockázati szintje, mint hazánkban. (A lengyel fizetőeszköz árfolyama múlt hét óta szabadon lebeg, szemben a forint szűk, 4,5 százalékos sávjával.)
A két piac tehát valószínűleg jellemzően más befektetői kört vonz, a hozamkülönbség egymaga valószínűleg most sem indokolja teljes mértékben a tőkemozgásokat.
A külföldiekkel kapcsolatos másik elterjedt félelem, hogy a zömmel tavaly vásárolt és idén lejáró kötvényeikből felszabaduló pénzt nem fogják befektetni, hanem kiviszik majd az országból. Ez a spekuláció különösen a napokban lejárt, 2000/I jelzésű papír körül izzott fel.
A szereplők azt jósolták, hogy a becslések szerint 50 milliárd forint értékű külföldi tulajdonban lévő állományt kiviszik az országból, s az majd meggyengíti a forint árfolyamát, ami további külföldieket fog arra sarkallni, hogy a megnövekedett kockázat miatt ne itt fektessék be a pénzüket. A változatlan külföldi állampapír-tulajdonhányad miatt persze korántsem biztos, hogy a forint a múlt hét elején mutatott gyengélkedésének köze van mindehhez. Mivel a részvénypiacra sem áramlik túl sok portfóliótőke, valószínűleg arról van szó, hogy a folyó fizetési mérleget kivételesen nem finanszírozzák túl a külföldiek.
A magyar állampapír-befektetők hangulatát a külföldi vezérszólam hiánya mellett egyéb okok, hazai dolgok is befolyásolják. Nem elég, hogy hozzá kellett szokni a három hónapos MNB-kötvény gondolatához (amely átvette a kéthetes jegybanki kamat korábbi irányadó szerepét), a pénzügyminiszter a külföldi adósság forintra konvertálásával, a gazdasági miniszter a Széchenyi terv elindításával riogat. Ráadásul az első negyedéves, várhatóan közel 7 százalékos gazdasági növekedési ütem sem utal arra, hogy nagyarányú jegybanki kamatcsökkentések lennének várhatók.
Rövid távon úgy tűnik, hogy a következő hetekben minden újabb nagyobb kötvényaukciót bizalmatlanság fog megelőzni (vajon ki veszi meg a papírokat). Így volt ez két hete a hároméves papírnál, s ez tapasztalható most is a két- és ötéves kötvények aukciója előtt. Az ijedelem azonban a legtöbb esetben semmi mást nem jelez, csak azt, hogy olcsón lehet venni. A hosszabb távra befektetőknek azért azt is érdemes végiggondolniuk, hogy az olajárak korrekciója után, illetve a tavalyi bázishatás miatt várhatóan egy, a várakozásokba még nem teljes egészében beépült, gyors inflációcsökkenés valószínűsíthető az év hátralévő részében. Ezenkívül pedig Széchenyi terv ide, Széchenyi terv oda, a kormányzat az árvíz okozta károk enyhítésére szükséges tízmilliárdokat a bevételek átcsoportosításából, s nem a többletbevételek kiaknázásából fedezi (pedig lenne rá lehetősége), ami pedig igen-igen jó hír.
KISHONTI LÁSZLÓ