Nemzetközi részvényalapjaink a régi szektoroknál maradtak

Óriási, több tíz és több száz százalékos árfolyam-emelkedések és időnként a lufi kipukkanásával, az árfolyamok összeomlásával riogató szakértők borzolják a kedélyeket a nemzetközi részvénypiacok információtechnológiai szektoraiban. A múlt heti kisebbfajta pánik ideig-óráig az óvatosakat igazolta, de nem tartott sokáig. A Magyarországon alapított, általában külföldi tanácsadók igénybevételével kezelt nemzetközi részvényalapok (más nevükön devizaalapok) az utóbbi fél-egy évben jórészt éppúgy kimaradtak a szédületes árfolyam-emelkedésből, mint az azt követő megingásból.
Az alapok egy részének kezelési szabályzata különböző ígéreteket tesz a viszonylag biztonságos működésre. Például "pénzügyileg szilárd alapokon nyugvó" vagy "a legjobb minősítésű" részvénytársaságok papírjait vásárolná, esetleg azt mondja, hogy az alapkezelő "konzervatív befektetési politikát folytat". Ezen szabályok jórészt nem eléggé szigorúak vagy pontosan körülírtak ahhoz, hogy valóban biztosítékokat nyújtsanak a befektetőknek a túlzott kockázatok ellen. A másik oldalról persze az informatikai, távközlési és egyéb modern ágazatok teljes kizárása sem lenne logikus lépés az alapok részéről, de nem is teszik ezt, amint azt a tavalyi féléves jelentéseikben látható cégnevek is bizonyítják: Nokia, Ericsson, nemzeti telefontársaságok részvényei, Intel, Microsoft stb.
Ennek ellenére a befektetési jegyek egy jegyre jutó nettó eszközértékének (árfolyamának) összevetése néhány fontosabb külföldi indexével (Nasdaq, Dow Jones Industrial, Eurostoxx 50) azt mutatja, hogy hazai alapkezelőink legfeljebb módjával nyúltak a legmodernebb és legdivatosabb szektorokhoz.
A négy, egy évvel ezelőtt is működő nemzetközi részvényalap árfolyamgörbéje az utóbbi fél évben nagyjából a jobban teljesítő európai tőzsdék indexe és a gyengébb amerikai Dow Jones Industrial között helyezkedett el (lásd grafikonunkat).
Ez alatt a féléves időszak alatt a technológiai papírok áralakulásának bemutatására gyakran használt Nasdaq Composite index értéke először megkétszereződött, majd jócskán visszaesett. A hazai alapok a görbékből ítélve a hagyományos európai és amerikai indexek egyfajta átlagaként viselkedtek, egyik-másik valószínűleg inkább az európai piacokat részesítette előnyben. A Nasdaq indexéhez a jelek szerint nem sok közük volt.
A nyílt végű alapokhoz kapcsolódó esemény, hogy bő másfél hónap elteltével a Bamosz (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) módosította az alapok korábban készített kategóriákba sorolását (amely az alapkezelők önbevallásán alapszik).
A táblázatunkban látható változások nagyobb meglepetést nem okoznak. Egy részük oka az alapcsaládok átstrukturálása, kezelési szabályzatuk átalakítása (K&H, Takarék). Másutt információink szerint inkább korábbi tévedések korrigálásáról lehet szó.
(Előző, április 3-i számunkban az alapok kategóriánkénti szétválogatásába hiba csúszott, amiért olvasóink elnézését kérjük.)
EIDENPENZ JÓZSEF