Két jegybanki meglepetés egy héten

A három hónapos futamidejű MNB-kötvény premierje meglepetést keltett. Annak ellenére, hogy a jegybank akár 100 milliárdnyi papír piacra dobását is kilátásba helyezte az első aukción, végül alig több mint 10 milliárdot bocsátott ki. Igény ugyan (persze valószínűleg igen magas hozamszint mellett) csaknem 240 milliárdra is lett volna, de a jegybank célját e csekély mennyiséggel is el tudta érni. Ennek oka már-már játékelméleti probléma.
A jegybank és a piaci szereplők közötti játszma során ugyanis a befektetők úgy vélték, az aukción - tekintettel az eredetileg felkínált tetemes mennyiségre és a jegybank célkitűzésére - magas hozamszint mellett lehet majd hozzájutni a kötvényekhez. Az aukción mindenki az ajánlatában meghatározott hozamszinten vásárolhatja meg a papírt (feltéve, hogy az ajánlatot elfogadják), ezért a befektetők úgy gondolták, miért pályázzanak alacsony hozamszinten, ha minden valószínűség szerint jobb feltételekkel is kötvényhez juthatnak. Azonban minél többen gondolkodnak így, annál magasabb hozamszinten nyújtják be az ajánlatokat, s a végén akár egy csekély mennyiség kibocsátásával is elérheti a jegybank a hozamszint emelkedését. Ezzel egyidejűleg értelemszerűen sok mohó pályázó hoppon marad.
Árnyalja a képet, hogy a jövőben már nem biztos, hogy ugyanez a mechanizmus érvényesül, hiszen a játék szereplői már a másik fél magatartására vonatkozó konkrét tapasztalatokkal felvértezve szállnak harcba. Ennek fényében az e heti aukció eredménye már más lehet. A befektetők mohósága csökkenhet, a jegybank pedig nagyobb kötvénymennyiség kibocsátására kényszerülhet.
A feltételeiben az ÁKK három hónapos diszkontkincstárjegyével teljesen megegyező kötvényét a jegybank hetente bocsátja ki, így összességében nem történik más, mint hogy e lejárat súlya nőhet a piacon. Az aukciók szabályait tekintve azonban az MNB-kötvény sokkal tágabb mozgásteret ad a kibocsátónak. A jegybank az ajánlatok ismeretében utólag - a 100 milliárdos kereten belül - teljesen szabadon határozhatja meg a kibocsátott mennyiséget, sőt akár azt is megteheti, hogy egyáltalán nem bocsát ki kötvényt.
Az első aukción 11,05 százalékos átlagos hozamszint alakult ki (9 bázisponttal magasabb maximummal). Aki leverte a lécet, mert úgy vélte, jobb feltételekkel is papírhoz juthat, másnap 10,91 százalékos átlagos hozammal (5 bázisponttal magasabb maximum mellett) vásárolhatott diszkontkincstárjegyet az ÁKK-tól. Ennek hatására a másodpiac is felbátorodott, s ahogy növekedtek az állampapír-piaci hozamok korábban a kötvényemisszió hírére, úgy csökkentek az eredmény ismeretében.
E folyamatot erősítheti a jegybank újabb, csütörtök délutáni lépése, amikor fél százalékponttal, 11,25 százalékra csökkentette kéthetes betéti konstrukciójának kamatát. Ez ismét meglepetést okozott. Egyrészt a kamatcsökkentésre idáig szinte mindig a reggeli órákban, s többnyire valamely mutató (leggyakrabban az infláció) megjelenésével egyidejűleg került sor, most pedig késő délután (tőzsdezárás után), s különösebb apropó nélkül történt. Megfigyelők szerint a jegybank - legalábbis részben - ebből a konstrukcióból igyekszik a három hónapos kötvény felé irányítani a befektetőket, hiszen a kéthetes betéti állomány már rendkívül magas volt.
A jelenlegi piaci helyzetben azonban befektetői szemszögből még az új kamatláb is versenyképesnek tűnik. Egy biztos, az úgynevezett sterilizációs költségeket a lépés csökkenti. Az esetlegesen újra fellángoló hozamcsökkenési hullámot pedig a kötvénnyel próbálhatja megszelídíteni a bankok bankja. Mindenesetre a piac aligha lesz izgalmakban szegény a következő hetekben.
A múlt heti két kötvényaukciót még a kamatcsökkentés bejelentését megelőzően rendezték, az eredmények a másodpiaci aktuális helyzetnek megfelelőek voltak. A kétéves papír (2002/J) 9,32 százalékos, az ötéves (2005/E) pedig 8,1 százalékos átlaghozam mellett talált gazdára.
Csekély, mindössze 1 milliárdos mennyiségben vásárolt vissza az ÁKK a júliusban lejáró 2000/J kötvényekből. Ennek oka, hogy az érdeklődés szerény volt, 2,6 milliárdot kínáltak fel a befektetők. Pedig a kincstár szokásához híven nagyvonalúnak bizonyult: 10,2 százalékos hozamszinten sem sajnálta venni a papírt (az átlag 10,29 százalék volt), miközben a reggeli árjegyzésben 10,62 százalékra tartotta a legjobb eladó. Még nagyobb a kontraszt, ha a három hónapos MNB-kötvény hozamához viszonyítunk.
ÁDÁM ZSIGMOND