Papírforma szerinti árak a BÁV-nál

A BÁV árverésén a várakozásoknak megfelelően a kikiáltási érték duplájára ment fel az 1930-ból származó arany Omega férfikaróra ára, de 60 ezer forintért is jó vételnek számított. Megmaradt azonban a Vacheron Constantin férfikaróra, ez 350 ezer forintért kissé túlárazott volt, ráadásul a számlap állapota is kívánnivalót hagyott maga után. Nem talált vevőre a női Doxa ékszerkaróra sem 380 ezer forintért, aminek csak egyik oka, hogy az üvege törött és kopott a zsinórja, a fő ok, amiért ezt az árat senki sem kívánta megfizetni, mégiscsak az, hogy ellentét feszült az óra minősége és kivitele között.
Miközben a dekoratív órának összesen két és fél karát briliánssal van foglalva a csat eleje és a tokja, addig a szerkezete a svájci órák alsó kategóriáját képviselő Doxa. Ha ugyanez a darab Vacheron Constantin, Patek Philippe vagy IWC lenne, csaknem egymillió forintért kelhetne el. Az órák esetében nem tűnik szerencsésnek a BÁV azon újítása, hogy a tárgyakat csak egy órával az árverés előtt lehet megtekinteni lupéval, pedig ez fontos az ékszereknél a fémjel, az óráknál pedig a szerkezet miatt. Kényelmesebb lenne, ha a kiállítás egész időtartama alatt (sorban állás nélkül) lehetőség lenne a megvásárolni kívánt darabok közelebbi vizsgálatára.
A katalógus címlapján szereplő briliánsokkal ékesített századfordulós nemesopál melltű indulóára nem emelkedett jelentősen: 300 ezerről 340 ezerre ment fel.
Két fehérarany szoliter gyűrű (1,8 és 2 karátos briliánssal) is szerepelt az anyagban - mindkettő kikiáltási áron, 600 és 750 ezer forintért kelt el. Bár az 1,8 karátos szoliter 750 ezres ára kicsit túlzásnak tűnik, nem meglepő, hogy vevőre talált: még mindig olcsóbb árverésen megvenni a követ, mint ékszerésznél. A gyűrűk árai hozzávetőleg a gyémánt nemzetközi árának felelnek meg. A gyöngysorok az alapárat hozták - hiába, ami nem divat, az az aukciókon sem megy. Az utolsó tétel, a 735 ezer forinton indított teásszerviz - ahogy megjósolható volt - szintén megmaradt.
A relatíve legnagyobb arányú áremelkedéseket a kisebb ezüsttárgyak produkálják, ez a BÁV mostani aukcióján is így volt. Talpas kisméretű kínálótálka 4 ezerről 22 ezerre, tortalapát 3,5 ezerről 16 ezerre emelkedett. A legjobb, 300 forintos grammárat egy díszes bécsi cukordoboz érte el, amelyet 50 ezerről indulva 150 ezren ütöttek le, és csak azért nem ért el magasabb árat, mert hiányzott a hozzá való eredeti kulcs. A századfordulón még értéke volt a cukornak, ezért a zár a cukordobozokon, amelynek kulcsát a háziasszony magánál hordta, hogy a szobalány ne tudja megdézsmálni az édesítőszert.
J. J.