Lesz-e új MNB-kötvény a kínálat növelésére?

A múlt hét eleji várakozásokkal ellentétben csütörtökre - az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által rendezett kötvényaukciók idejére - kifogyott a szufla az állampapír-piaci hosszból. Hosszú idő óta először a kibocsátó csökkentette az eredetileg felkínált mennyiséget a 2009/B jelzésű tízéves papírból, mivel a keresleti oldal nem volt megfelelő.
A kötvényből eredetileg 10 milliárd forint névértéket ajánlottak fel, amelyre visszafogott, 14,6 milliárd forintnyi vételi érdeklődés mutatkozott (szemben a nyolc héttel korábbi aukció közel 21 milliárdos keresletével). Az így kialakult átlaghozam 7,67 százalék lett, ami ugyan drámaian elmarad az előző árverés 9,07 százalékos szintjétől, az előzetes várakozásoknál azonban kissé magasabb volt.
Némileg kedvezőbb fogadtatásra talált a befektetők körében a 2003/J jelzésű hároméves kötvény, amelyre szintén aukciót rendeztek múlt hét csütörtökön. Itt az eredetileg felkínált 26 milliárd forintos mennyiséget a közel 50 milliárdos keresletnek köszönhetően sikerült megemelni 1 milliárddal (valószínűleg itt hozták be azt, ami a 10 éves papírnál "elveszett"), az átlaghozam 8,2 százalék lett - 1,61 százalékponttal alacsonyabb, mint négy héttel korábban.
A korábbi aukciós eredményekkel összehasonlítva tehát a múlt heti átlaghozamok igen nagy csökkenést mutatnak. A kereslet kifulladásának jelei nem is ezekben, hanem az aukciót megelőző napok másodpiaci hozamainak összehasonlításával fedezhetők fel. Az ÁKK által kalkulált irányadó hozamok szerint múlt hét szerdáig folyamatos hozamcsökkenés volt megfigyelhető. A legnagyobb mértékben éppen az aukción szereplő hároméves papír hozama esett - 8,88 százalékról 8,18 százalékra az aukciót megelőző napig.
Ennek hátterében az áll, hogy sokan arra számítottak, az árverésen olyan elsöprő lesz a kereslet, hogy érdemes inkább azt megelőzően a másodpiacon "bezsákolni", s a papírokat az aukció után árfolyamnyereséggel továbbadni. A korábbiakkal ellentétben azonban az aukció nem a várt érdeklődést hozta, s ez végül a másodpiaci hangulatot is teljesen lehűtötte. Mindezek nyomán a hozamok emelkedni kezdtek, a hároméves hozam 0,11 százalékponttal, a tízéves 0,14 százalékponttal ugrott fel (ami az utóbbi esetében 7,83 százalékos szintet jelentett).
A kereslet lanyhulásának legfontosabb oka az elmúlt hetek drámaian csökkenő hozamszintje volt. Egyrészről a hozamok olyan alacsony szintre estek, amely fundamentálisan nem minden esetben támasztható alá, másrészről pedig az elért árfolyamnyereségek is profitrealizálásra sarkallták a befektetők egy részét.
A hangulat lehűlésében az is szerepet játszott, hogy sajtóértesülések szerint a Magyar Nemzeti Bank új, három hónapos értékpapír piacra dobását tervezi, ami a tőkebeáramlásból származó fölös pénzmennyiség semlegesítését szolgálná.
A három hónapos diszkontkincstárjegyhez hasonló MNB-papír híre szöges ellentétben állt a napokon belül bekövetkező jegybanki kamatcsökkenésre spekuláló, nagyszámú befektető várakozásaival. Az MNB papírjának lényege ugyanis az lenne (már ha igaz a hír), hogy a piaci folyamatok által generáltnál magasabb hozamszintet állítson be - egy kamatemeléshez hasonlóan -, mivel a mostani alacsony piaci hozamok a gazdaság túlhevülésével fenyegetnek.
Hasonló eszközzel már korábban is próbálkozott a jegybank, 1997-ben a túlzott tőkebeáramlás semlegesítésére dobtak piacra egyéves jegybanki kötvényeket. Az akkori konstrukció is vegyes fogadtatásra talált, mivel a közgazdá-szok jelentős része nem nézte jó szemmel, hogy a legrövidebb futamidejű kamatok befolyásolásán túlmenően az MNB a hozamgörbe más részeit ilyen agresszív eszközökkel befolyásolja. Az egyik legfontosabb érv az ilyen beavatkozások ellen az, hogy ezek alkalmazásával a hozamgörbéből nyerhető - a piaci szereplők inflációs, növekedési és árfolyam-várakozásaira utaló - információk jelentős része elvész.
A jegybank "szerencséje" az akkori konstrukcióval talán éppen az volt, hogy az 1998-as orosz válság eredményeként az erőteljes spekulatív tőkebeáramlás lassult, sőt egy időre megfordult, így a forint felértékelődésének veszélye elmúlt. Jelen helyzetben azonban, válságok hiányában és a vonzó magyar gazdasági kilátások mellett, a vélhetően vonzó hozammal vagy nagy mennyiséggel bevezetendő jegybanki papír csak felgyorsítaná azt a folyamatot, amely a jelenlegi árfolyamrendszer feladásához vezet. A spekulatív tőkebeáramlás ugyanis valószínűleg tovább erősödne. A mai helyzetből a "kiugrási lehetőséget" az teremthetné meg, ha a következő időszakban sorozatosan kedvezőtlen makrogazdasági adatok látnának napvilágot, elsősorban a külföldi befektetőket izgató folyó fizetési mérleg vagy az állampapírpiacra nagy befolyással lévő maginfláció terén. A rossz adatok a forintra nehezedő felértékelési nyomást csökkentenék, az állampapírhozamok pedig felfelé korrigálódnának.
A héten megjelenő inflációs adatokat ezért a piaci szereplők kitüntetett figyelemmel várják: az év eleji központi áremelések mellett az olaj- és benzinár-emelkedés hatása, valamint a maginfláció lesz az érdeklődés középpontjában.
KISHONTI LÁSZLÓ
(Lapzártánk után érkezett a hír, hogy az MNB három hónapos kötvényeket bocsát ki.)