A japán jegybank újra ringbe szállt

A japán jegybank (BoJ) a múlt hét szerdáján január 4. óta először interveniált a devizapiacon. A dollár 106,3 jenes értékénél kezdődő többszöri beavatkozással 107,5 jenig hajtotta fel az árfolyamot, becslések szerint 1-3 milliárd dollár felvásárlásával. Az akció mellékhatásaként a jennel szemben komoly spekulatív nyomás alatt álló euró is átmenetileg erősödött. Egy nappal a beavatkozás előtt, amikor a dollárral még 107, az euróval pedig 102 jen felett folyt a kereskedés, a tokiói pénzügyi vezetés - némileg eltérve a megszokott retorikájától - már felhívta a figyelmet, hogy a jen tavaly nyár óta erősödő trendje változatlan, és így szükség esetén nem késlekednek megtenni az ellenlépéseket.
A BoJ múlt heti beavatkozásának előzménye az volt, hogy a Dow Jones ipari átlag keddi zuhanásával párhuzamosan az amerikai kereskedési időben a dollár/jen jegyzés 106 alá esett, és az euró/jen kurzus újabb negatív rekordot állított fel, 100,9 értékkel. A jen általános és gyors erősödését elemzők az előző hetekben - amikor még a dollár/jen jegyzés 110 fölött járt - intenzívvé vált carry trade visszájára fordulásával magyarázták. Ugyanis az ebben érdekeltek, akik a rendkívül alacsony japán kamatszintet kihasználva elsősorban dollárt vásároltak és azt az amerikai tőkepiacon fektették be, a hirtelen fordulat miatt a piac rossz oldalára kerültek, pozícióikat likvidálták, ami egyben fejvesztett jenvásárlással járt együtt. A BoJ tűréshatárát újra "felmérő" spekulatív jenvásárlók is igen aktívak voltak, aminek következtében a dollár a pénteki amerikai kereskedésben ismét 106 jen közelébe esett vissza.
A múlt héten közölt makroadatok és a BoJ havi jelentése szakértők szerint azt sugallták, hogy a japán gazdaság lassan kezd magához térni. Mindez azonban nem változtatott azon a nézeten, hogy a gyenge magánfogyasztás következtében a japán gazdaság valószínűleg technikai recesszióba került, mert a tavaly július-szeptemberi időszakban negyedéves összehasonlításban 1 százalékkal csökkenő GDP az október-decemberi periódusban várhatóan tovább hanyatlott. A tokiói gazdasági vezetés mindenesetre erre igyekezett előre felkészíteni a piacokat. Hangsúlyozták, hogy teljesülni fog a március 31-én végződő pénzügyi év egészére kitűzött 0,6 százalékos GDP-bővülés, mivel ebben a negyedévben már fellendülés várható. Ez a várakozás, valamint a tokiói tőzsde iránti bizalom járult hozzá a jen fundamentálisan egyébként nehezen igazolható erősödéséhez.
A japán fizetőeszköz árfolyamának rövid távú - nemcsak a dollárral, hanem az euróval szemben is viharosnak ígérkező - mozgására alapvető befolyással lehet, hogy a ma közzéteendő GDP-tényadat az 1,1-1,2 százalékos visszaesést váró konszenzushoz képest mit mutat. (A nagyfokú bizonytalanságot jelezte, hogy az előrejelzések 0,2-1,9 százalék között szóródtak.)
Az euró/dollár kurzusra az eurózóna makroadatai nem voltak különösebb hatással a múlt héten. A kereskedés viszonylag csendes mederben folyt, az eurót jellemzően a 0,95-0,97 dolláros sávban jegyezték. Az üzleti bizalom indexe, amely a megelőző hét hónapban folyamatosan javult, februárban rekordértékre emelkedett a térségben, és javult a fogyasztói bizalom is. A tavalyi utolsó három hónapban az eurózónában az előzetes adat éves összehasonlításban 3,1 százalékos GDP-bővülést mutatott, szemben az Egyesült Államokban mért 6,9 százalékos értékkel. Az eurózóna inflációjának felgyorsulására utalt ugyanakkor, hogy a termelői árak januárban éves szinten 5 százalékkal nőttek. Ez szakértők szerint erősíti azokat a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank hamarosan további monetáris szigorításra kényszerül.
B. P. A.