Gyors nyereségnövekedést várnak a tőzsdén

A piacnak az árfolyam-emelkedésben megnyilvánult optimizmusát tükrözik az elemzők előrejelzései is a tőzsdei társaságok 2000-re és 2001-re várt eredményeivel kapcsolatban. A jegyzett A kategóriás társaságok összesített profitját alapul véve a szakemberek szerint megismétlődhet az 1998-ban elért mintegy 30 százalékos növekedés. Ez azt is mutathatja, hogy a magyar tőzsde "elitjében" jegyzett társaságok ténylegesen kiheverték az orosz válság okozta sokkot.
Ennek fényében talán nem tűnik megalapozatlannak, hogy több mint másfél év elteltével újra a "bika az úr" a Budapesti Értéktőzsdén. Az elmúlt év, amely nominálisan stagnálást, reálértékben csökkenést hozott a profitokban, jó alapot teremtett az idei teljesítményekhez. Sok tőzsdei cég nem titkolt célja volt, hogy a nem túl jó 1999-es teljesítmény terhére számolja el az idén jelentkező negatívumokat is, hiszen az az esztendő már amúgy is veszendőbe ment, idén viszont a lendületes profitbővülés igencsak meggyőző lehet a befektetők számára.
Az A kategóriától várt, összességében 54 milliárd forintot kitevő pluszeredmény közel felét, amint az már megszokott, a Matáv adja. Ugyanakkor az egész piac számára lökést jelenthet a gázárképlettel kapcsolatos bizonytalanságok rendezése, hiszen a Moltól mindössze 2 milliárd forintos pluszt várnak az idén, ami jóval az inflációtól elmaradó bővülést jelent. A beígért módosítás évében, 2001-ben azonban már a Mol válhat a tőzsdei növekedés motorjává, hiszen a mostani várakozások szerint az olajipari vállalat teljesítménye akkor már 80 százalékot meghaladó mértékben javulhat.
Az idei év nagy nyertese, legalábbis profit tekintetében, a két nagy vegyipari társaság lehet. A vegyipari ciklus fordulásának köszönhetően az elemzők idén már 50 százalékos növekedést várnak a BorsodChemtől, a TVK-tól pedig ennél is magasabbat, 84 százalékot.
A közepesebb kapitalizációjú társaságok között is akad olyan, amely csúcsteljesítményt nyújthat. A Synergontól 160 százalékos növekedést, a NABI-tól duplázást remélnek. Kérdés, hogy a két, profitok tekintetében eddig be nem váltott ígéretként emlegethető cég vajon meg tud-e felelni a fokozott elvárásoknak.
Természetesen sokat javít a képen a tavalyi évet veszteséggel záró három társaság előre jelzett javulása. Persze mindháromnál akadnak óvatosságra intő tényezők, a Zalakerámiánál a fedezetlen hitel, a Graboplastnál pedig a várt eredményen belül meglehetősen bizonytalanul előre jelezhető egyszeri bevételek magas aránya jelenti az extrakockázatot.
Az Inter-Európa Bank esetében a kockázatot - a bank körül terjengő felvásárlási pletykák mellett - az elmúlt évek tapasztalatai jelentik. A befektetők nyár végén vélhetően majd ismét kíváncsian várják, vajon milyen rendkívüli veszteséggel lepi meg őket ezúttal kedvenc bankjuk. Ha ez idén nem következik be, elemzők szerint még kedvező befektetés is lehet a bank részvényeiből vásárolni.
A kérdés természetesen ismét az, hogy a várt kedvező eredmények mennyire épültek már be a tőzsdei árfolyamokba. Historikusan szemlélve az eseményeket elmondható, hogy az orosz válság okozta sokk kiheverésére utaló első jelek a tavalyi harmadik negyedéves profitokban jelentkeztek először. Nagyjából erre az időszakra tehető a januárban kicsúcsosodó árfolyam-emelkedés kezdete is, a nagyobb külföldi intézményi befektetők is ekkortól kezdve tértek vissza tömegesen a magyar részvénypiacra.
A 2000-re várt növekedés tehát valamikor a tavalyi negyedik negyedév közepén tudatosult a befektetőkben. Ezt persze némileg könnyebb nyomon követni, mint egy kiegyensúlyozott növekedés árfolyamokra gyakorolt hatását, hiszen míg az előbbinél a trendforduló tetten érhető, addig az utóbbinál nincs szó erről. Annyi talán biztosan állítható, hogy ha nagyobb nemzetközi sokkok nem érintik a hazai tőzsdét és annak vállalatait, akkor a növekedés megalapozottnak tekinthető, és talán folytatódni fog, ha nem is az év végén, év elején látott ütemben.
LOVAS ANDRÁS