Sok tőke megy a devizarészvény-alapokba

Az utóbbi hetekben Budapesten történelmi magasságok közelében járó részvényárfolyamok korántsem hozták meg a hazai befektetők kedvét arra, hogy honi nyílt végű részvénybefektetési alapokba tegyék pénzüket. Az év elején - a Bamosz (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) által készített kategorizálást figyelembe véve - az ebbe a körbe tartozó alapok össztőkéje számításaink szerint nem nőtt. Február 23-án is éppúgy 24,5 milliárd forint volt, mint január elején, annak ellenére, hogy a részvényárak növekedése is növelte vagyonuk értékét, vagyis valójában folytatódott a több éve tartó tőkekiáramlás.
Egy éve, 1999 elején még 51,6 milliárd forint volt ugyanezen alapok tőkéje. A vegyes - 10 százaléknál nagyobb, de 50 százaléknál kisebb hányadban részvényeket vásároló - alapoknál sincs egyébként túl nagy növekedés, az év eleji 11 milliárd forint 13 milliárdra nőtt, igaz, az 1999. eleji összértékük is csak 12,5 milliárd forint volt.
Az igazán dinamikusan növekvő piaci szegmens eme kockázatosabb befektetések körében a nemzetközi vagy devizarészvény-alapok köre. Ezek száma is jelentősen nőtt az utóbbi egy-két évben, tőkéjük viszont sokáig csak lassan kúszott felfelé, de tavaly év végén elkezdett erőteljesebben növekedni. Míg 1999. február végén csak 5,4 milliárd, idén január elején már 13 milliárd, múlt hét szerdán pedig 20 milliárd forint volt az össztőkéjük, lassan tehát utolérhetik a hazai részvényekbe fektető alapokat is. A növekedésből elsősorban a piacvezető alapkezelők konstrukciói vállaltak oroszlánrészt, mint a Budapest Nemzetközi Részvény, a CA több hasonló alapja és a legifjabb versenyző, az OTP Platina.
E. J.