Nőttek a kamatmarzsok a banki szférában

Jelenleg a betéti kamatok éves szinten 10 százalék alatti hozamot adnak, míg a hitelkamatok esetenként ennek két-háromszorosát is elérhetik. Egyes vélemények szerint ez a hagyományos banki termékek irányából a kockázatosabb, magasabb hozammal kecsegtető befektetések felé terelheti a keresletet és egyúttal a termékskála szélesedését vonja maga után. Jelenleg ugyanakkor a bankok még nem éreznek visszaesést forgalmukban, sőt a hagyományos betéti termékek iránt az utóbbi időben még nőtt is az érdeklődés.
A magyar banki szolgáltatások drágaságát a szakemberek a piac fejletlenségével indokolják. Mivel a kereskedelmi bankok alig néhány éve jelentek meg a idehaza, még nem ismerik eléggé a piacot ahhoz, hogy a nemzetközileg elfogadott árakat alkalmazzák. Különösen igaz ez a megállapítás a lakosság hitelezésére, hiszen ezen a területen még valóban gyerekcipőben jár a hazai bankrendszer. Ez indokolja a személyi kölcsönök - egyesek szerint már-már az uzsorához mérhető - magas kamattartalmát, viszont mivel ez a piac rendelkezik a legnagyobb fejlődési potenciállal, pont itt várható a leggyorsabb kamatcsökkenés.
A másik oka a drágaságnak az, hogy a kereskedelmi bankok Magyarországon nem képesek együttműködni, máig sem sikerült közös adósnyilvántartást létrehozniuk, ami nagyban csökkentené a kihelyezések kockázatát és ezen keresztül a hitelkamatlábakat is. A megegyezés hiánya a magyar piac indulásának sajátosságából fakad. A lakossági piacot sokáig egyedül birtokló OTP ugyanis még mindig akkora piaci részesedéssel rendelkezik, hogy egyszerűen nem éri meg neki betenni az adatait a közösbe, hiszen ezzel elveszetné egyik versenyelőnyét. A piac egyharmadán osztozó többi pénzintézet ugyanakkor nem látja értelmét az összefogásnak akkor, ha a legnagyobb magyar lakossági bank kimarad a kezdeményezésből.
Amíg a magyar vállalati szektorban már régebben folyik a verseny, nem uralja egyetlen domináns szereplő a piacot, addig a lakossági szektorban még erősen érezhető az OTP túlsúlya. Ennek is betudható, hogy a lakossági kamatmarzs a vállalatit háromszorosan haladja meg, annak ellenére is, hogy a legtöbb bank a vállalati szektorban nyereséget, míg a lakossági oldalon veszteséget könyvel el.
Míg a lakosság inkább a betételhelyezésben, a vállalati szektor inkább a hitelfelvételben jeleskedik, tehát a lakosság finanszírozza a vállalatok gazdálkodását. Az OTP-n kívüli többi bank első tapogatódzó lépéseit a lakossági hitelpiacon csupán két évvel ezelőtt tette meg.
A hazai kereskedelmi bankok kamatrésének elemzésekor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a jegybanki kötelező tartalékráta nemzetközi összehasonlításban magas. E ráta nem csupán a pénztömeg nagyságára van hatással, hanem a kereskedelmi bankok kamatmarzsát is befolyásolja. A központi banknál elhelyezett (kötelező, illetve szabad) tartalékok után az elhelyező bank csak minimális kamatot kap, ezt a bank egyéb kihelyezéseinél kénytelen behozni. Éppen ezért a tartalékolás kötelező minimális szintjének növelését egyes szakemberek a kereskedelmi bankokra kivetett adó speciális esetének tartják. Az emiatt kialakuló magas kamatmarzs viszont hátrányt jelenthet, ha az Európai Unióhoz való csatlakozás után fokozódik a külföldi pénzintézetekkel való verseny. Éppen ezért az EU-csatlakozásig a kamatrések további csökkenése várható.
A verseny azonban nemcsak a bankok között válik egyre kiélezettebbé, hanem az úgynevezett közvetett és közvetlen újraelosztó pénzügyi intézmények között is. A világ fejlett tőkepiacain nő a közvetlen újraelosztás szerepe. A jelenséget mindenekelőtt a két formára jellemző eltérő nagyságrendű tranzakciós költségek okozzák. A közvetítői jutalékok sokkal alacsonyabbak, mint a banki kamatrések.
Kérdés, hogy meddig mehet tovább a kamatcsökkenés. A betéti kamatok olvadásától elmaradó hitelkamat-csökkenés első hallásra ellentétes lehet azzal a véleménnyel, hogy Magyarország "túlbankosított", ennyi pénzintézetet nem tud eltartani, a fokozódó verseny hasznát pedig az ügyfelek élvezik igazán. A túl sok bank azonban ellenkező hatást is kiválthat: ahhoz, hogy mindegyik meg tudjon élni a kicsi piacon, kénytelenek az indokoltnál nagyobb rést hagyni a betéti és a hitelkamatok között. A piac mélyebb megismerésével ugyanakkor csökkenthetők a költségek, ennek haszonélvezője pedig a banki ügyfélkör lehet.
EMŐD LÁSZLÓ-KOPÁNYI SZABOLCS