Már az egyéves hozam is egy számjegyű

Eddig optimista állampapír-piaci hangulat, tehát hozamcsökkenések idején a forintot rendszerint az árfolyamsáv erős széléhez tapadva, míg hozamnövekedés esetén attól elszakadva, esetenként a sáv gyengébbik felében találhattuk (igaz, az utóbbi esetre már elég régen akadt példa). A dolognak igen egyszerű a magyarázata: amikor a külföldiek állampapírt vesznek, forintra van szükségük, így keresletükkel erősítik annak árfolyamát (vagy másképp: amikor bíznak a forintban, tehát vásárolnak belőle, azt állampapírba fektetik, keresletükkel előidézve a hozamok csökkenését). Ellenkező esetben pedig az állampapírok értékesítésével egyidejűleg eladják a forintot is, azaz a magyar fizetőeszköz árfolyama az állampapírok hozamemelkedésével párhuzamosan gyengül.
Ehhez képest fölöttébb különös jelenséget tapasztalhattunk az elmúlt héten. Miközben az állampapírok iránt meglehetősen nagy kereslet mutatkozott, így a hozamok csökkentek, a forint határozottan gyengült és szignifikánsan eltávolodott a sáv aljától. A korábban rendre az intervenciós sáv középétől a -2,25 százalékos határ közelében elhelyezkedő deviza/forint kurzus most -1,61 százalékra szökött fel a hét közepére. A meglepő esemény hátterében az állhat, hogy a jegybank hangsúlyozottan nemkívánatosnak tartja az úgynevezett forró pénzek beáramlását.
Mivel a kamatcsökkentések a jelek szerint nem szorították vissza a spekulációt, sőt, felerősítették a forint felértékelésével (az árfolyamsáv kiszélesítésével) kapcsolatos várakozásokat, a jegybank céljának elérése érdekében egyéb eszközöket helyezett kilátásba (például a devizaforrások tartalékolási szabályainak szigorítását). A bankok talán a jegybank elvárásának megfelelően önmérsékletet tanúsítottak, mindenesetre hosszabb távon ez aligha irányíthatja a piaci folyamatokat. A gyenge forint ugyanis fokozottan felkeltheti a befektetők figyelmét, azaz forint- és állampapír-vásárlásra buzdíthatja őket.
Ennek jelei a hét második felében jól láthatóak voltak. A forintárfolyam ismét a -2,1 százalékos szintre került, az állampapírok iránti kereslet pedig ugyancsak erősen fokozódott. Csütörtökön a referenciahozamok valóságos zuhanórepülésbe kezdtek. Az egyéves hozam jóval a tízszázalékos lélektani határ alá esett, s a rövidebb papíroknál is remeg már a léc. Megfigyelők a hirtelen hozamesést a londoni úgynevezett NDF (non-delivery forward)-piac eseményeivel is összefüggésbe hozzák, itt ugyanis a határidős forintárfolyam kamattartalma meglehetősen leesett, nyilván nem függetlenül a felértékelési várakozásoktól. Ezért többen arbitrázsműveleteket hajtanak végre, az NDF-piacon határidőre eladnak forintot, Magyarországon pedig hasonló futamidejű állampapírokat vásárolnak.
A legnagyobb népszerűségnek azonban - a múlt hét egészét tekintve - a 2-5 éves papírok örvendtek. A referenciahozamok alapján itt 48-65 bázispontnyi csökkenés történt.
A kötvényaukciókat is óriási kereslet és meglehetősen sovány hozamszint jellemezte. A kétéves papírból (2002/J) több mint 80 milliárd forintnyira érkezett igény, az allokált 30 milliárdnyi mennyiség 9,17 százalékos átlagos és 9,21 százalékos maximális hozam mellett kelt el. Délelőtt e papírból még 9,28 százalékon is lehetett vásárolni a legjobb árjegyzőtől.
Az ötéves 2005/E-ből a kincstár 12-ről 15 milliárd forintra emelte ugyan az aukción értékesített mennyiséget, ez sem jelentette azonban akadályát annak, hogy soha nem látott alacsony hozamszint alakuljon ki, 8,06 százalékos átlag és 8,12 százalékos maximum. Itt is jobban jártak azok a vevők, akik még az aukció előtt léptek piacra, délelőtt az árjegyzők közül a legjobb eladó még 8,15 százalékos hozammal kínálta a papírt.
A középlejáratú papíroknak a többi futamidőhöz, de különösen a tízéveshez képest is jelentős hozamcsökkenése igen érdekes alakúvá tette a hozamgörbét, amely a végét tekintve ugyancsak ellaposodott. Míg az öt- és a tízéves referenciapapír durationmutatója (hátralévő átlagos futamideje) között több mint két év van, a hosszabb papír hozama csupán hat bázisponttal alacsonyabb, ami elhanyagolhatónak számít. A hozamgörbének tehát már gyakorlatilag csak a kétharmada inverz, a rövidebb oldalon.
ÁDÁM ZSIGMOND