BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Közel kétmilliárd forint a visszakövetelt érték

Nemrégiben közölte a Nemzeti Galéria főigazgatója, hogy az állam hajlandó visszaadni Munkácsy Mihály Krisztus mellképe című alkotását Herzog Mór örökösének, ugyanakkor kilenc kép továbbra is a per tárgya maradt. Nagy értékű képek esetében merészség jósolni, de a visszakövetelt festmények értéke külföldi aukciókon a 2 milliárd forintot is elérheti.

2000. február 28. hétfő, 00:00

Az idős, amerikai-magyar állampolgárságú, New Yorkban élő hölgy állítja, a műtárgyak tulajdonjogát a magyar állam formálisan soha nem szerezte meg, azokat a múzeumok csak ideiglenesen birtokolják. A műkincsek a felperes nagyapja, báró Herzog Mór Lipót magángyűjteményéhez tartoztak, s a hagyaték egyes darabjainak útját csak az 1990-es években megindult kutatások révén lehetett rekonstruálni. A felperes ügyvédje szerint a magyar hatóságok a kilencvenes évek közepén lefolytatott tárgyalá-sok során ráadásul elismerték Martha Nierenberg tulajdon- jogát.
A fennmaradt kilenc képpel kapcsolatban az elsőrendű alperes Szépművészeti Múzeum, a másodrendű alperes Nemzeti Galéria és a harmadrendű alperes magyar állam képviselőinek álláspontja egyértelmű: vitatják a Herzog-örökség töredékét perlő Martha Nierenberg igényét. Az alperesek szerint a képek 1954-ben egy törvényerejű rendelettel állami tulajdonba kerültek, és az elbirtoklást évtizedeken át nem szakította félbe egyetlen, az örökösök tulajdonjogi igényét jelző lépés sem. Egy 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi egyezmény nyomán pedig az amerikai állam már rendezte a mostani felperes kártalanítási igényét.
A jogi procedúra áprilisban folytatódik, ekkor a tárgyalóteremben a felperesnek be kell nyújtania a műgyűjtő báró lányának, Herzog Erzsébetnek - ő Martha Nierenberg anyja - a hitelesített végrendeletét, az alpereseknek pedig be kell szerezniük a képek állami tulajdonba kerülését bizonyító okiratokat, illetve az ezen tényről szóló, a korábbi tulajdonosnak megküldött értesítéseket. Herzog Mór Lipót gyűjteménye egyébként az 1920-as években mintegy 2500 darabból állt. A család az 1944. áprilisi, a zsidók vagyonának bejelentéséről és zár alá vételéről kihirdetett rendelet elől megpróbálta a vagyontárgyakat kimenteni, jórészt sikertelenül. A legtöbb műtárgyat Németországba szállították, majd onnan 1946-1947-ben az úgynevezett műkincs-, illetve ezüstvonattal kerültek vissza Magyarországra - a magyar kormány és az USA katonai közigazgatási szervezetének együttműködése eredményeként.
A képek kalandos sorsára mi sem jellemzőbb, hogy a jelen perben vitatott egyik műalkotást, idősebb Lucas Cranach alkotását egy ideig az ÁVH őrizte.
DRÁVUCZ PÉTER

Ez is érdekelhet