Ingadozó forint, ugráló devizakötvény-konstrukciók

Időről időre felülvizsgáljuk azt a kategóriabeosztást, amelyet a hazai nyílt végű alapok osztályozására használunk. Egy jegyre jutó nettó eszközértékük ingadozása alapján változatlanul viszonylag jól illeszkednek az alapok az eddigi kategóriákhoz. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy alapkezelő - a kezelési szabályzata adta kereteken belül - hirtelen az addigi gyakorlattól eltérő befektetési politikába kezd, de azért akadt több ilyen is az utóbbi hónapokban.
Így a Daewoo Garancia az ősszel elfordult a részvényektől (legközelebb át is soroljuk kötvényalappá), a Cívis '95 viszont akkortájt inkább feltöltötte velük portfólióját. A Partner ugyan az utóbbi időben inkább szolid, részvényeket alig vásároló vegyes alapként működött, korábban azonban - a tavalyi választások idején például - jelentős mennyiségű részvényt vásárolt. Emiatt egyelőre részvényalapnak tekintjük. A CIB Kincsem nevű alap besorolását viszont kötvényalapról vegyes alapra változtattuk, mivel egyrészt hozamszórása egyes időszakokban viszonylag - igaz, a kötvényalapok között sem kiugróan - magas, másrészt pedig információink szerint időnként vásárol kis mennyiségben részvényeket.
A devizakötvény-alapok erős hullámzása az utóbbi hónapokban jelentős részben a forint ingadozásának köszönhető, nemcsak a nemzetközi kötvénypiaci ingadozásoknak. (Ugyanakkor könnyen lehetséges, hogy a jövőben a határainkon túl befektető kötvényalapok csak azért erősebben fognak ingadozni, mint hazai társaik, mert hosszabb futamidejű, tehát érzékenyebb árfolyamú államkötvényekbe fektetnek.) A három alap közül a Budapest Nemzetközi Kötvény Alap hozamingadozása mellesleg erősen megközelíti a hazai részvényalapok mezőnyét. Körülbelül annyira változékony, mint ha tőkéje negyed-ötödrészét részvényekben tartaná. Érdekes megfigyelni grafikonunkon, hogy nagyon erősen hasonlít a forint árfolyamának ingadozása és az alap jegyeinek árváltozása. (A grafikonon az alapok és a forint százalékos értékének változása nem teljesen méretarányos.) Vagyis rövid távon a forint ereje erősen befolyásolja a befektetési jegyek viselkedését. Az alap valószínűleg tőkéjének túlnyomó részét valóban devizában tartja, méghozzá a forint valutakosarához (70 százalék euró, 30 százalék dollár) hasonló összetételben.
A CA Devizakötvény Alap egynapos késéssel reagál a forint árfolyamváltozására, és érezhetően szolidabb mozgásokat produkál. Valószínű, hogy az alapkezelő vagy magasabb likvid hányadot tart magyar állampapírokban, vagy viszonylag hosszú futamidejű kötvényei vannak, amelyek árfolyamváltozása erősen torzítja a forintárfolyam mozgását (ekkor azonban a volatilitásnak, azaz a változékonyságnak inkább nagyobbnak kellene lennie, mint kisebbnek). Esetleg elképzelhető, hogy nem pontosan a devizakosárnak megfelelő kockázatvállalás mellett fektetett be ebben az időszakban. Az Aranypolgár V. egyelőre még nagyon rövid múltra tekinthet vissza.
A hazai részvényalapok körében - miután az utóbbi három hónap alapvetően a részvényár-emelkedés jegyében telt el - nagy vonalakban igaz, hogy magasabb kockázati szinthez magasabb hozam tartozik. De csak nagy vonalakban, hiszen a hozamok sorrendje csak hozzávetőleg egyezik meg a hozamszórás alapján kialakult sorrenddel. Sőt, vannak negatív irányban eléggé csúnyán kilógó alapok is, amelyek magas kockázati szintjük ellenére mélyen a mezőny alatti hozamot értek el.
EIDENPENZ JÓZSEF