Felfelé jobban, lefelé kevésbé?

Azokban az időszakokban - táblázataink szerint ilyen az utóbbi három és egy hónap -, amikor a részvénypiac felfelé mozgott, csak kevés alap tudta megközelíteni ezt az emelkedést, túlszárnyalni pedig lényegében senki (csak egy külföldi részvényalap). Amikor viszont a BUX esett - ilyen az összes többi időszak -, akkor számos alap ennél az esésnél sokkal jobban produkált. A jelenség kézenfekvő oka egyrészt az, hogy különböző okokból még a kimondottan részvényalapnak nevezett konstrukciók zöme is legalább tőkéje 35-40 százalékát állampapírban tartja, így lényegesen csökkennek veszteségei bessz esetén. Másrészt azonban a "simán indexkövető" alapok ritkák, az alapkezelők többsége nagyobb árfolyameséskor inkább növeli részvényeinek arányát. Így az emelkedő szakaszból valamivel jobban kiveszi részét, és hosszú távon így teljesítménye közelebb kerülhet a BUX-éhoz. Az alapokat még jobban dicséri, ha figyelembe vesszük, hogy nekik vannak költségeik, az indexekben pedig ilyenek nem jelennek meg.
Ha a BUX-hoz képest kedvező a kép, a RAX-hoz képest valószínűleg méginkább az lesz. A Bamosz (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) által szorgalmazott új index idősorát ugyan még nem publikálták, de a kezdőértéket (1998. január 7-én 1000 pont) és a múlt hét közepi számokat már ismerjük. Amint táblázatunkban látható, a RAX a BUX-nál is jobban esett ez alatt az idő alatt, tehát az alapokról még kedvezőbb képet fest. A RAX figyelembe veszi azt, hogy az alapok csak tőkéjük 5 százalékát fektethetik egy tőzsdei részvénybe, és legalább 15 százalékot betétben vagy állampapírban kell hagyniuk (NAPI Gazdaság, 1999. február 19., 13. oldal). Ugyanúgy nincsenek viszont benne költségek.
E. J.