Japánban nő az internet pénzügyi szerepe

Az USA sikerén felbuzdulva Japán is arra készül, hogy az információtechnológia (IT) forradalmi újdonságainak bevezetésével növelje kereskedelmének versenyképességét. A japán ipari és kereskedelmi minisztérium (MITI) és az Arthur Andersen közös tavalyi tanulmánya szerint a vállalatok között lebonyolított elektronikus kereskedelem 1998-ban 9 ezer milliárd jenre (82 milliárd dollárra) rúgott, ami kevesebb mint a fele az Egyesült Államok hasonló adatának.
A fogyasztók és a vállalatok közötti elektronikus kereskedelem alacsony aránya (1:35-höz) azonban mutatja, hogy ezen a téren nagyobb a felkelő nap országának lemaradása. A MITI szerint négy-öt évnyi a lemaradás ezen a területen. Az IT fejlesztésével ezt a rést 2003-ra három évre szeretnék szűkíteni.
A információtechnológiai újdonságok azonban a kormányzati erőfeszítésektől függetlenül is terjednek Japánban. A Mitsui kereskedőház két online brókercéggel együttműködve virtuális börzét kíván indítani a nyáron. A terv technikai hátterét Ázsia első elektronikus kommunikációs hálózata (ECN) biztosítaná. A hivatalos tőzsdei kereskedési időn túli üzletmenet (az úgynevezett off-exchange trading) jogi lehetőségét az 1998-as pénzügyi reformok (Big Bang) teremtették meg. A legnagyobb japán brókerház, a Nomura novemberben indított hasonló szolgáltatást, melyben a tranzakciókat az utolsó kereskedési adatokból számított fix áron bonyolítják.
A gyorsan növekvő, de rendkívül kockázatos kisvállalatok papírjainak eddig is volt tőzsdén kívüli kereskedelme, az azonban újdonság lenne, hogy a nagyobb forgalmú blue chipekkel is lehetne üzletelni. Az efféle projektek sikere gyakorlatilag több oldalról is biztosított. Japánban a banki betéti kamatok elenyészőek, az egyéni befektetések állománya eléri az 1200 ezer milliárd jent (11 ezer milliárd dollár). Az éjszakai kereskedés forgalma az előző évihez képest hatszorosára nőtt, és a jelenleg jegyzett japán részvények értékének 5 százalékát teszi ki
Bár a pénzügyi innovációk jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak, elemzők szerint a siker legfontosabb feltétele az, hogy elég nagy legyen a piac likviditása a tranzakciók gyors lebonyolításához. Bár a Mitsui tervei egyelőre meglehetősen vázlatosak, abban már biztosak, hogy a tranzakciós költségek jelentősen csökkennek majd az ECN felhasználásával.
Az online kereskedelemnek nagy jövője van a devizakereskedelemben is. A Forexbank, amely a netes befektető Softbank és az elektronikus kereskedelmi szolgáltató Cognotec közös vállalkozásaként tavaly májusban indult, ilyen szolgáltatás indítását tervezi a nyáron. Szakértői úgy vélik, a devizakereskedelem internetre vitele elérhetőbbé teszi a piacot mind az egyének, mind a kisebb bankok és vállalatok számára, s a tranzakciók lebonyolításához szükséges idő és pénz is csökken. A Forexbank például maximum 15 dollárt számít majd fel egy üzletkötésért (függetlenül annak árfolyamértékétől), és az egy hónapra eső megbízások számától függően további kedvezményt nyújt. A nagybankok valószínűleg specializálódni fognak majd az egyes valutákra, némelyik ausztrál dollárban, másikuk pesóban lesz szakértő - vélik az elemzők.
Nemcsak a szolgáltatók, hanem a hatóságok is haladnak a korral. A japán felügyeleti szervek célja, hogy irányelveket dolgozzanak ki az egyre terjedő internetes tőzsdézésre vonatkozóan. Tavaly januártól októberig ugyanis 10 ezerről 500 ezerre nőtt az online ügyfélszámlák száma. A fokozódó regulációnak azonban ellenzői is vannak, a piaci szabadság védelmezői szerint a befektetőknek saját maguknak kell eldönteniük, hogy kivel akarnak üzletet kötni.
KOPÁNYI SZABOLCS