A szellemi tulajdon értékpapírosítása az USA-ban

A szellemi tulajdonhoz (röviden IP) fűződő jogok értékpapírosítására alapuló kötvények már korábban is léteztek az Egyesült Államokban, egyelőre azonban csak a zártkörű kibocsátások piacán. A Moody's Investors Service júliusi jelentése szerint most már csak idő kérdése, hogy az IP-kötvények mikor jelennek meg a nyilvános piacokon is. Az ilyen kötvények egyik legfontosabb sajátossága, hogy a mögöttük álló jogi konstrukció értelmében a kötvénytulajdonos javára bennük megtestesülő követelés nem a kibocsátóval szemben áll fenn, hanem azzal a vagyonelemmel, amelyre azokat kibocsátották (úgynevezett nonrecource kötvény). A várhatóan érintett területek a nagy keresletet vonzó zeneművek kiadása mellett olyan további, jelentős bevételeket teremtő üzletágak lehetnek, mint a videokönyvtárak, a könyvkiadás, a védjegyek, a szabadalmak, valamint a sporttal kapcsolatos szerződések.
Hazai esélyek
A szellemi vagyon védelmének magyar jogszabályai igen korszerűek, így alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy a szellemi vagyon értékpapírosításának gyakorlata Magyarországon is meghonosodjék. Ennek feltétele lenne a jogszolgáltatás gyors, szakmailag mindenkor kiszámítható és megbízható volta. Ugyanakkor a hazai szabályozásban még nem megoldott az a technológia, hogy a kötvényes követelése ne a kibocsátóval, hanem a mögöttes vagyoni értékű joggal szemben álljon fenn.
Gyerekcipőben járó piac
A szellemi tulajdon és az abból származó jövőbeni bevételek értékpapírosításában az úttörő ügylet a David Bowie-hoz kapcsolódó Bowie-kötvények kibocsátása volt 1997-ben, összesen 55 millió dollár értékben. A kibocsátást szervező Pullman Group további zenészek kötvényeit is piacra vitte, és ezek mindegyike megkapta az A, azaz a legkedvezőbb besorolást a Moody's, valamint a Duff & Phelps hitelminősítő cégektől. A szellemi tulajdon értékpapírosítása piacának szakértők szerint óriási a potenciálja. A szórakoztató ipar immateriális eszközeit is idesorolva az IP-vagyon értékét világméretekben 1000 milliárd dollárra becsülik. Az eddig létrejött, összességükben 100 millió dollárt alig meghaladó ügyletekkel a piac épp csak születése kezdetén jár. Növekedéséhez olyan cégek piacra lépésére lenne szükség, amelyek jelenleg is nagy értékű szellemi vagyonnak vannak birtokában. Számolni kell azzal is, hogy a szórakoztatóiparhoz kötődő szellemi vagyon értékének alakulása nagymértékben függ a közízléstől, ez pedig jelentősen növeli a vele kapcsolatos kockázatokat. A befektetőknek ezért tisztában kell lenniük az ilyen befektetések sajátos természetével.
Az ilyen értékpapírok kibocsátása - azok sajátos természetéből következően - speciális követelményeket támaszt a kibocsátást támogató marketingkommunikációs munkával szemben. A Morgan Stanley Dean Witter volt az első nagy befektetési bank, amely a szellemi tulajdon értékpapírosítását felölelő ügyletet hozott létre, amikor 1,4 milliárd dolláros finanszírozást szerzett a Formula-1 számára. Ahhoz, hogy a Formula-1-kötvényeket piacra vihessék, többek között jelentős felvilágosító munkát kellett végezniük a potenciális befektetők körében a szellemi vagyonnal kapcsolatos jogokra vonatkozóan. A cég most márkanevek értékpapírosítására támaszkodó ügyletek iránt érdeklődik. Ez indokoltnak tűnik, hiszen a márkanevek védelme és karbantartása ugyanúgy ráfordításokat igényel, mint a materiális eszközöké.
Szellemi csomagok
A Pullman jelenleg különböző dalszerzők műveiből alkot csomagokat, hogy egy-egy ilyen csomagra alapozott kötvényeket bocsásson ki 25-100 millió dollár értékben. Ez hozzásegíthet a magasabb minősítés eléréséhez, valamint ahhoz, hogy a kötvényeket különböző kategóriákra bontsák és a legjobbaknak esélye legyen elérni az AAA minősítést. Hasonló technika persze más területen is alkalmazható. Videokönyvtárak esetén csomag képezhető olyan filmek nagy csoportjából, amelyek iránt várhatóan hosszan fennmarad a kereslet és így hosszabb távon keletkeztetnek jövedelmet. Diverzifikált csomagok alkothatók a könyv-, valamint zeneműkiadással kapcsolatos szerzői jogokból is. Az értékpapír mögött itt a belőlük befolyó jogdíjak állnak. Hasonlóképpen, szabadalmak és árujelzők - például védjegyek - esetén az értékpapírosítás alapja az a jövedelem, amely a rájuk vonatkozó jogok másoknak történő átengedéséből keletkezik. Szakértői vélemény szerint az ilyen kötvények kamatozása általában egy-két százalékponttal felette lesz a vállalati kötvényekének, futamidejük pedig kissé hosszabb, 10-15 év.
Fontos tényező azonban az is, hogy az ilyen vagyon tulajdonosi jogosultságának biztosítása, valamint ellenőrzése több nehézséget jelent, mint a materiális vagyonelemek esetében. A kötvény mögött álló vagyon sajátos természete miatt az ilyen kötvénykibocsátásoknál feltehetően kritikus jelentősége van annak, hogy a tájékoztatási kötelezettségek teljesítéseként milyen információkat szolgáltat a kibocsátó a piacnak. Ez egyaránt érvényes a kibocsátáskor közreadott tájékoztatásra, valamint a kötvény piaci életét kötelezően végig kísérő rendszeres és szükség szerinti rendkívüli tájékoztatásokra.
OSMAN PÉTER