Visszaesés év elejéhez képest

A december végén és január elején hirtelen megugró, hétezer pont közelébe emelkedő tőzsdeindex által jelzett árakhoz képest közel 10 százalék volt az esés, így a legmerészebb részvényalapok meglehetősen visszaestek egy hónap alatt. Három hónap távlatában ez még kevéssé érezteti hatását, a legtöbb alap befektetői meglehetősen jól jártak. Négy olyan belföldi alap is akadt, amelyek a BUX évi 35 százalékos növekedését túlszárnyalták. Az ötödik egy külföldön befektető konstrukció, a magas amerikai részvénypiaci kockázatokat felvállaló Budapest Nemzetközi Részvény Alap, amely második hete a legelső helyen szerepel.
Az őszi válság miatt a féléves, egyéves hozamok változatlanul kevéssé szívde-rítőek. A február elején immár több mint két éve (nyílt végűként) működő Budapest II. mindjárt az utóbbi két év legjobb hozamú alapjának bizonyult, miközben egy évre nézve is vezet, megelőzve a hasonló kockázatú CIB Kincsemet. (A Budapest II. kezdetben tisztán kötvényalapként működött, majd fedezeti alappá alakították. Vagyis, más alapokhoz hasonlóan áttért arra, hogy hozamát időnként határidős eladással kombinált részvényvásárlással egészítse ki.) Ami az utolsó 3 évet illeti - amire végképp nem lehet azt mondani, hogy túl rövid volt az idő a valós teljesítmények méréséhez - a több szempontból különleges, változó portfóliójú, listavezető Cívis '95 mögött nagyon szoros a mezőny. A 21 és 22 százalék közötti sávban négy banki tulajdonú alapkezelő kötvényalapja vetélkedik egymással. Viszonylag gyengén csak olyan alapok teljesítettek, amelyek részvényeken veszítettek sokat.
Legfrissebb adataink szerint folytatódott az a hetek óta megfigyelhető tendencia, miszerint a részvényekbe is nagyobb mennyiségben fektető alapokból lassan elvándorol a tőke, míg a kötvény jellegű alapokba (kötvényalap, fedezeti alap, pénzpiaci alap) ezt összességében jóval meghaladó összegeket helyeznek el. Az alapok össztőkéje az utóbbi, február 9-ig eltelt két hétben folyamatosan újabb és újabb rekordokat döntött és szerdán már megközelítette a 350 milliárd forintot.
Mivel az adókedvezmény ösztönző hatása a kötvényalapoknál már igen kevés (Befektető, 1999. február 8., 15. oldal), ez arra enged következtetni, hogy az alapok ma már elsősorban a bankbetétek, folyószámlák, esetleg a közvetlen értékpapír-vásárlások helyettesítőiként működnek. Érdekesség, hogy bár a devizaalapok tőkéje mostanában nem változott jelentősen, a CA Devizakötvény Alapban február elején egyetlen napon több mint 1 milliárd forintnyi új tőke jelent meg (feltehetően valamely nagyobb intézménynek köszönhetően, korábban például a Richterről derült ki hasonló).
E. J.