Még nem végeztek a hozamszámításokkal

Szokásunkhoz híven idén is készítünk egy az önkéntes nyugdíjpénztárakat összehasonlító táblázatot, hogy a leendő vagy már belépett pénztártagok tájékozódását segítsük. Első körben a huszonkét darab tízezer főnél nagyobb taglétszámú, mindenki számára nyitott, önkéntes nyugdíjpénztárat kerestük meg és kértük, hogy tavalyi hozamaikról is nyilatkozzanak. Közülük mindössze hét adott teljes, további három hiányos választ. Két magánnyugdíjpénztárról is vannak adataink. A többiek állításuk szerint a vagyonkezelőik jelentésére várnak.
Mint az a táblázatból is kitűnik, az adatait nyilvánosságra hozó hét nyugdíjpénztár mindegyikének alacsonyabbak a hozamai az előző évekhez viszonyítva. Átlagosan jóváírt hozamuk 1998-ban 15,53 százalék volt, az értékek a 11,11-19,42 százalék közötti sávba estek. Bruttó, vagyis a teljes pénztári vagyonra számítva elért, költségekkel nem csökkentett hozamot csak hárman közöltek, ezek 12-22 százalék között mozognak.
A korábbi évek jóváírt átlagos hozamai egyébként - ezen hét pénztár adatait tekintve - 1996-ban 28,68, 1997-ben 28,42 százalékosak voltak, vagyis mintegy 10 százalékponttal alacsonyabban alakult az 1998-as átlaghozam. Ennek fő oka, hogy az elmúlt évben mind a részvény-, mind az állampapírpiacon válság volt és ez szinte minden piaci szereplőt utolért. Az árfolyamok zuhanása annak ellenére problémát okozott, hogy a nyugdíjpénztárak vagyonkezelésük során nemhogy a törvény adta lehetőségeket, de még a saját maguknak meghatározott maximális részvénymennyiséget sem használják ki. Jelenleg a befektetéseiknek csak átlagosan 13,58 százalékát alkotják részvények.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak működéséről már többéves adatok vannak, így vizsgálni tudjuk az elmúlt évek tapasztalatait is. Erre mindenképpen szükség van, hiszen szakértők szerint egy adott év vagyonkezelői teljesítményéből ítélve nem lehet hosszabb távra megalapozott következtetéseket levonni. Ehhez legalább öt év adatait kellene megfigyelni. Mivel jelenleg csak néhány nyugdíjpénztár tekinthet vissza ötéves múltra, az 1996-os évtől kezdtük a vizsgálatot, mert akkor már a legtöbben teljes évet zártak. Így az eredményeik jobban összehasonlíthatóak. Az előző évek jó teljesítménye persze nem feltétlenül jelent garanciát a következő évekre is, ezért nem feltétlenül megalapozott a csak hozamadatok ismeretében eldöntött nyugdíjpénztári belépés vagy váltás.
Az említett önkéntes pénztárakkal ellentétben a magánnyugdíjpénztárak csak 1998-ban kezdtek el ténylegesen működni, befektetni. Különböző időpontban alakultak, a válság sem egyformán érintette őket, ezért az adataik közvetlenül nem összehasonlíthatóak. Kérésünkre a vizsgált pénztári körből két magánnyugdíjpénztár küldte meg 1998-as hozamát. Ez a Heller Farkas Nyugdíjpénztár esetében 14,5, a Magyar Polgári Nyugdíjpénztárnál 21 százalék volt.
KONDOROSI NOÉMI