Hány éves a tízéves?

Az elmúlt néhány hét erőteljes hozamcsökkenése után némi korrekció történt az állampapírpiacon. A hozamok többnyire nem vagy legalábbis nem az addigi ütemben estek tovább, sőt a hét elején - különösen a hosszabb futamidejű papíroknál - némiképp emelkedtek. A korábban felpörgött piac természetes lehűlésén túlmenően ebben nagy szerepet játszott, hogy a fizetési mérleg hiányának hétfőn közzétett értéke igen magas volt. Erre persze számítottak az elemzők, azonban az eredmény még a vártnál is rosszabb lett.
A híreken túl a piac a múlt hétre várt egy jegybanki kamatcsökkentést, amelynek mértékét negyed vagy fél százalékpontra becsülték a szakértők. Effajta lépésre a jegybank mostanában a KSH fogyasztói árindexének közzétételével egyidejűleg szokott sort keríteni (természetesen csak kedvező inflációs mutató esetén), ezért az eseményt csütörtökre várták a piaci szereplők. Így némileg hidegzuhanyként érkezett annak híre, hogy a pénzügyminiszter szerda délután határozottan kijelentette, egyelőre nem lesz kamatcsökkentés. Így is lett, legalábbis csütörtökön nem történt ezirányú intézkedés. A bejelentés idején a legtöbben úgy vélték, ez alaposan megbolygatja majd az állampapírpiacot, s különösen a rövid papírok esetében komoly hozamemelkedés várható, hiszen az árakba már részben beépült kamatcsökkentést onnan "ki kell építeni". Akárcsak a kamatcsökkentés, a hozamemelkedés is elmaradt, nyilván azért, mert hosszú távon aligha tartható fenn a jelenlegi vagy annál nagyobb - csökkenő infláció és változatlan kamatszint mellett értelemszerűen növekvő - szakadék az árindex és a kamatok között. Egyszóval a reálkamat szintjének a jelenlegihez képest lényeges emelkedése aligha valószínűsíthető.
A fogyasztói árindexre vonatkozó, csütörtök reggel közzétett adat megnyugtatta a hosszú távú kilátásokban bízó befektetőket. Igaz, egyes külföldi elemzők - akiket talán nem elégít ki az, hogy viharos gyorsasággal száguld lefelé az inflációs mutató, ehelyett saját vagy mások némiképp eufórikus várakozásaihoz mérik az adatokat - csalódottak voltak, hiszen a 9,8 százalékos év/év mutatónál néhány tized százalékponttal jobbra számítottak. Azonban ők is rámutattak arra, hogy ez az adat "csak első ránézésre kedvezőtlen", hiszen a január havi 2,5 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedésből másfél százalékért központi árintézkedések a felelősek.
Így az egyébként több mint egy évtizedes mélyponton álló inflációs rátának azért legtöbben megbocsátják, hogy értéke nem alacsonyabb.
A 10 százalékos lélektani határ átlépését, a sokat emlegetett egy számjegyű inflációt - aminek elérését nem is olyan rég még jóval későbbre tervezték - összességében pozitívan értékelték a befektetők, talán ennek is betudható a csütörtökön aukcióra bocsátott fix kamatozású kötvények sikere.
Másodszor lehetett ajánlatot tenni a tízévesnek nevezett 2009/B kötvényre, ahol a 9,04 százalékos maximális hozam egyértelműen a jövőbe vetett bizalom jele. Sokan egyébként a mérsékelt derűlátás álláspontjára helyezkedve is igen vonzónak találják a papírt, abból kiindulva, hogy ha az "ötéves" papír hozamszintje alig tíz százalék fölötti, akkor a "tízéves" igazán nem drága kilencszázalékos hozam mellett, hiszen abban a távoli második öt évben már igen alacsony hozamszint várható. Némiképp persze árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük, hogy ezeken a lejáratokon mért hozamok mind olyan papírokhoz kapcsolódnak, amelyek folyamatosan, félévente kamatot fizetnek. (Szaknyelven: ezek nem zerókuponhozamok.) Méghozzá nyugati mércével mérve igen magas kamatot, s emiatt - ellentétben olyan országok papírjaival, ahol a kamatok a magyar szint harmadán állnak - ettől eltekinteni talán túlzott leegyszerűsítés. Ha e lejáratok esetén nem az egyszerű futamidőt (a vizsgálat időpontjától a lejáratig eltelő időt), hanem az időközi kamatkifizetéseket (kupon) is figyelembe vevő úgynevezett hátralévő átlagos futamidőt (duration) vizsgáljuk, szembeötlik a különbség. (A duration mutatót tudomásunk szerint a hazai sajtóban egyedül közöljük - saját számítás alapján - heti táblázatunkban.) A "tízéves" papír eszerint 6,7 év, míg az "ötéves" 4,2 év hátralévő átlagos futamidővel bír, így a köztük lévő különbség öt helyett mindössze két és fél év.
A "háromévesnek" mondott (duration: 2,7 év) 2002/H papír is igen jól szerepelt. Az aukción a legjobb áron vásárló befektetők is 12,4 százalékos hozammal tettek szert a papírra - miközben a délelőtti kereskedésben ez volt az elsődleges forgalmazók legjobb jegyzett eladási hozamszintje. Magyarán aki nem várta be az aukciót, hanem vett a piacon - ahol azért esetenként alkudni is lehet - jobban járt. (Nem vonatkozik ez persze a milliárdos nagyságrendű befektetőkre, hiszen ha az ő keresletük a másodpiacon jelenik meg, az ott felverheti az árakat.) Az aukciós átlaghozam 12,32 százalék volt.
ÁDÁM ZSIGMOND